Sebastian Kurz már külügyminisztereként jelentős szerepet vállalt az illegális migráció megállításában, a válság 2015-ös kirobbanásakor szinte egyedüliként szorgalmazta a külső határvédelmet a nyugat-európai vezetők közül és támogatta az Orbán Viktor által képviselt politikát. A tavaly októberi választást megnyerő osztrák kancellár kormánya megalakítása óta egyfajta hídszerepet kíván betölteni a Visegrádi Négyek (V4) és a bevándorláspárti francia-német tengely között.
Mivel Ausztria nem is annyira Közép-Európa, hanem inkább Nyugat-Európa térségébe tartozik, így az EU-ban zajló folyamatok befolyásolására komoly képességekkel rendelkezik. Ebből fakadóan rendkívül fontos Magyarország számára, hogy Sebastian Kurz hasonlóképpen gondolkodik az illegális migrációról, mint a V4 államok, hiszen így a brüsszeli tárgyalások során olyan partnerre tesz szert, melyet a nyugati vezetők nem tudnak lesöpörni az asztalról. Ausztriával szemben már nem engedhetik meg maguknak azt a hangnemet sem, mint a V4 államaival, melyek ellen bevándorláspolitikai álláspontjuk miatt összehangolt politikai támadások keretében eljárások tucatjait indították meg az elmúlt években.
Orbán Viktor és Sebastian Kurz mostani találkozója a márciusi EU-csúcs miatt is kulcsfontosságú volt, hiszen azon várhatóan ismét napirendre került a kötelező betelepítési kvóták ügye. Az osztrák kancellár most is, illetve pár héttel ezelőtt az Angela Merkellel tartott közös sajtótájékoztatóján világosság tette, hogy az osztrák kormány nem ért egyet a migránsok EU-n belüli elosztását szabályozó kvóták ügyében a német állásponttal. Ausztria támogatása mellett ebben a kérdésben sorsdöntő lehet a későbbiekben az olasz választás eredménye is, melyről tegnapi cikkünkben is írtunk. Ha a Berlusconi vezette jobbközép koalíció kerül hatalomra, akkor az EU egyik legfontosabb tagállama is a V4-ek szövetségese lehet.
Szintén kiemelt szövetségesnek számít Ausztria az Európai Unió jövőjét illető vitákban. Az új néppárti-szabadságpárti osztrák vezetés a korábbi szociáldemokraták által dominált vezetéssel szemben nem osztja a föderatív elképzeléseket. Kurz a V4 államokhoz hasonlóan – miközben Európa-párti – azon dolgozik, hogy Brüsszel kevesebb olyan kérdésben döntsön, mely tagállamok hatáskörébe tartozik. Mindezt az Európai Egyesült Államokat vizionáló Emmanuel Macronnal tartott találkozója alkalmával is világosságtette, ami komoly érvágást jelent a tervével lassan teljesen egyedül maradó francia elnöknek.
Jól példázza a két kormány azonos gondolkodásmódját az is, hogy az osztrák kormányprogramból egyértelműen kiderül, hogy mélyreható változások előtt áll Ausztria, a 2010-es magyar kormányváltás utáni időszakhoz hasonlóan a jóléti állam modelljét újra kívánják gondolni, számos adócsökkentést jelentettek be. A programpontok között a magyar kormányprogram és az elmúlt hét év magyar intézkedései is visszaköszönnek, államadósságféket, valamint családi adókedvezményt is bevezetnek.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ugyan közeledés várható a V4 államok és Ausztria között, azonban a szoros együttműködés nem azt jelenti, hogy ne lennének majd ellentétek. Ezek – Paks kérdése, a magyarok számára nyújtott családtámogatás ügye – ugyanakkor józan kompromisszumokkal rendezhetők lesznek.
Borítókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
