Kihasználva a nyitva álló lehetőséget, a lengyel közszolgálati televízió először is megkérdezte Orbán Viktor álláspontját az Európai Bizottság és Lengyelország harcáról. A kormányfő kijelentette, hogy nem látja a ténybeli alapjait a mostani eljárásnak, illetve maga az eljárás sem zajlik korrekt módon.
Kifejtette, hogy a kiállás egyszerre érték- és érdekalapú, hiszen “nemcsak a lengyel-magyar barátság miatt, hanem a saját nemzeti érdekeinkből kiindulva is az a helyes magatartás, ha kiállunk Lengyelország mellet.
A V4-ekre áttérve a magyar miniszterelnök szerint a lengyel jogállamiság vitája mögött van egy elhallgatott tény, mégpedig az, hogy az utóbbi években a közép-európai államok bebizonyították, hogy együttes fellépésükkel érvényt tudnak szerezni az érdekeiknek és az akaratuknak, és Közép-Európa jelentős szereplőjévé vált az európai politikának. Orbán Vikor kifejtette, hogy a V4-ek közösen, és külön-külön is egy nagy gazdasági sikertörténetet adnak ki, amellyel elérték, hogy “az uniónak a centruma a nyugati irányból keleti irányba eltolódott, korábban az európai politika a német–francia együttműködésen múlott, de most már itt a német–V4 együttműködés is”. Azaz, “most már legalább két tengelye van az uniónak”. Mindezek ellenére a kormányfő a párbeszéd pártján áll, de nem feledi a különbözőségeket.
Ebből fakadóan tért át az interjú a bevándorlás kérdéskörére. A nyugati állásponttal szemben szerinte se a magyarok, se a lengyelek nem akarnak “egy posztkeresztényi és egy posztnemzeti világban élni”. Véleménye szerint a keresztény hitből kinőtt keresztény kultúra, és a nemzeti identitás tartotta meg a magyarokat, és más közép-európai országokat az idők során. Logikus tehát, ha ezekről lemondunk, elveszünk eme nagy világban, mert nem lesz többé ami összetartson. Meglátása szerint, “ezért van az, hogy a bevándorlásról is másképpen gondolkodunk, mert a bevándorlásban mi egy veszélyt látunk, a nyugatiak pedig inkább üdvözlik, sőt maguk szervezik”. Ehhez hozzáfűzte azonban azt is, hogy nem meggyőzni akarjuk a nyugatot igazunkról, hanem elérni, hogy hagyjanak minket úgy gondolkodni a világról, ahogy szeretnénk. Álláspontja szerint, ha nem fogjuk megvédeni érdekeinket, akkor a nyugat ránk erőszakolja bevándorláspolitikáját.
Arra, hogyan lehetne szorosabbá fűzni a lengyel-magyar együttműködést, a miniszterelnök az infrastrukturális fejlesztésekben látja a megoldást. Ezekről tárgyalt is lengyel kollégájával, és arra jutottak, hogy kevés amit elértek, így további nagy beruházásokat kell létrehozni. Ehhez szorosan kapcsolódik az energetika kérdése is, amivel elérhetnénk, hogy legyen egy olyan cseppfolyós gázterminálhoz való hozzáférés, amely mentes az orosz befolyástól.
Az EU bővítésével kapcsolatban, Orbán Viktor úgy látja, hogy minél hamarabb végre kell hajtani a Balkán integrációját. Érthetetlennek tartja, hogy egy fekete lyuk tátong Görögország és Magyarország között a Balkánon.
A magyar miniszterelnök a közép-európai szerepvállalásról alkotott véleményét is megosztotta a lengyel nézőkkel. Orbán Viktor úgy véli, az a jó Közép-Európának, ha a térséget az itt lévő államok szervezik, nem a németek és nem is az oroszok. Ennek jegyében, köszönetet is mondott a lengyeleknek, a határvédelemben való segítségükért.
Zárásképp, Orbán Viktor jó kívánságait fejezte ki Lengyelország függetlenségének 100. évfordulója alkalmából. Útravalóul azt üzente: “örülünk annak, hogy Lengyelország most a szabadságának százéves évfordulóját fogja ünnepelni. És csak azt tudjuk mondani önöknek, hogyha ilyen nagy nehezen végre sikerült megszerezni, akkor most már vigyázzanak rá”.
