A kormányfő beszédében kiemelte: a kis- és közepes vállalkozások (kkv) hitelezése a magyar kormány számára nem piaci ügylet, hanem nemzetstratégiai fontosságú ügy. 2015-ben kétmillióan dolgoztak kkv-knál, ami az összes foglalkoztatott 73 százalékát jelenti, vagyis kkv-k nélkül nincs magyar gazdaság – mutatott rá.
Orbán Viktor hangsúlyozta, nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, a saját erőfeszítéseinknek köszönhető.
A miniszterelnök szerint "színvonaltalan érvelés" az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, az uniós támogatások pedig 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki.
Azt is felidézte, hogy 2011-ben, amikor a 150 ezredik Széchenyi kártyát adták át, "még más szelek fújtak", és politikai nézetektől függetlenül lehetett jogos kétség sokakban, hogy az az út, amelyet akkor választottak, eredményre vezet-e. Az akkori kihívások között említette a pénzügyi összeomlás elkerülését, az államadósság és a munkanélküliség megfékezését, továbbá az új alkotmányos rend körüli csatákat.
Az elmúlt hat év alatt nagy utat tett meg a magyar gazdaság, "szinte egy egész gazdaságtörténeti korszakot mentünk előre, és bizonyosságot szereztünk, hogy jó megoldásokat választottunk – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországon még mindig komoly fejtörést okoz annak megválaszolása, hogy összefogással vagy "magányos harcosként" lehet-e előrébb jutni a gazdaságban. Ma azt ünnepeljük, hogy vannak olyan korszakok, amikor minden feltétel adott, hogy az összefogásból kerekedjen ki a siker.
Politikai filozófiája magja, hogy "egyedül sohasem lehetsz elég okos", erre bizonyíték ez a kártya is, mert ahhoz, hogy életképes konstrukciót faragjanak belőle, "sok tudás összeadására volt szükség". A kormány a pénzügyi rendszer tudását a jegybankon keresztül gyűjti be, a reálgazdasági tudást pedig a kamarán keresztül, és ez továbbra is így marad, minden jelentős gazdasági döntés előtt mindkét tudásra igényt tart a jövőben is – tette hozzá.
Megjegyezte: a Széchenyi kártya is az "unortodoxia megnyilvánulása", és jól mutatja, hogy a szokatlan megoldások keresése nem 2010-es jelenség, továbbá azt is kijelentette, óriási teljesítmény, hogy 2002 után is megmaradt a program és túlélte az azt követő nyolc évet. Emlékeztetett arra is, hogy a Széchenyi kártya kezdeményezésének megnyerték a bankokat, de kormányzati támogatás nélkül nem működhetett volna.
A kkv-k feltőkésítésére gazdaságilag ésszerű, társadalmilag igazságos programokra volt szükség, hogy a magyar gazdaság versenyképes legyen. Ilyen megoldás a Széchenyi kártya, a program átlátható, egyértelműek a feltételek, olyan módszer, amelyet a társadalom el tud fogadni – állapította meg. Hozzátette, hogy a kkv-k a hozzáadott érték több mint felét állítják elő, de az exportképességüket jelentősen segíteni kell a jövőben.
Orbán Viktor bejelentette, hogy most a Széchenyi kártya program legtöbb hiteltípusában 100 millió forintra emelik a felvehető maximális hitelkeretet.
Beszéde végén a miniszterlenök elmondta, nem akarják eltagadni, hogy a gazdaságban profitközpontúnak kell lenni, de a kormánytól azt várják, hogy miközben megérti ezt a gondolkodást, alapvetően "magyarcentrikus gondolkodásmódot" valósítson meg. E két gondolkodásmód sikeres ötvözete a Széchenyi-kártya – zárta szavait.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
