A kormányfő azzal nyitott, hogy a kabinet a magántulajdon pártján áll, és ha nyernek a választáson, ez így marad a jövőben is. Közölte, semmilyen „szocialista típusú” engedményt nem akar tenni, mert az megölte a magántulajdont és annak kultúrateremtő erejét. A kabinet célja, hogy az embereknek saját otthonuk, megtakarításuk, földjük legyen.
A tőke szempontjai sem nélkülözhetők a következő években – folytatta –, Magyarországnak erősödnie kell, mégpedig a tőkén keresztül. Ezért köt a kormány ismét stratégiai megállapodást az iparkamarával – mondta a miniszterelnök.
A koronavírus-járvány miatt szükségessé vált válságkezelést Orbán Viktor sikeresnek minősítette Szerinte ez az új gazdaság stressztesztje is volt egyben, és kibírta a pandémia okozta krízist. A 2020-as és 21-es év együttes szaldója pozitív, 2,1 százalék, vagyis a kilábalás gyors, erőteljes, V alakú volt, amelynek a második szára hosszabb, mint az első – értékelt, megjegyezve, hogy ezt nevezte Matolcsy György jegybankelnök – helyesen – kanyarban előzésnek. Azt is kiemelte, hogy a komplexitási mutatók szerint a világ 10. legversenyképesebb országa vagyunk, mert sok lábon állunk, és egy válság idején ennek különleges értéke van. Meglátása szerint a magyar gazdaság azért bizonyult ütésállónak a krízis idején, mert ilyen belső komplexitással rendelkezik. Magyarország erős ágazatai közé sorolta a gép-, az élelmiszer-, a vegyipart, valamint az elektronikai készülékek gyártását, továbbá kiemelte a hadiipar újbóli megjelenését, amelynek keretében még a katonai célú repülőgépgyártással is megpróbálkozunk.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország egy tranzitország, ezért az a nemzeti érdek, hogy minden keletről és délről érkező áru rajtunk menjen keresztül. A visegrádi országokat nézve autópályahosszban már jól állunk, a vasutat azonban fejleszteni kell, ezt szolgálja például a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése – mondta.
Az államadóssággal kapcsolatban becsületbeli ügynek nevezte, hogy ha nem muszáj, a válság ellenére se emelkedjen 80 százalék fölé, mert 2010-ben úgy vették át a kincstárat, hogy a tartozás GDP-aránya meghaladta ezt a mértéket.
Az inflációt érintve a kormányfő azt mondta, az EU által az erre az évre prognosztizált 5,6 százalékos magyar mérték még „kibírható”, de az európai közeg rosszabb képet mutat. Szerinte leginkább azért, mert Brüsszel – klímapolitika célokra hivatkozó – döntései az energiaárak emelkedését eredményezik, márpedig ezek a díjak felelősek az infláció közel feléért. Ráadásul az EU terve szerint azokat több teher sújtaná, akiknek saját lakása és autója van.
A kormányzati árstoppolitikáról szólva úgy fogalmazott, a kabinetnek esze ágában sincs visszaállítani az árhivatalt, elvből ellenzik a központi árszabályozást, de a jelenlegi rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket kívánt. Ezért kellett átmenetileg árstopot elrendelni az üzemanyagok és a több alapvető élelmiszer esetében, de amint a gazdasági állapota, az inflációs helyzet lehetővé teszi, a rezsiárstopon kívül, ki kell vezetni ezeket eszközöket.
A miniszterelnök úgy látja, a következő tíz évben öt csapdahelyzetet kell elkerülnie a magyar gazdaságnak. Ezek között említette a kívánatosnál magasabb külföldi tulajdon hányadát, hangsúlyozva, hogy az energetikában, a bankszektorban és a médiában a hazai tulajdon aránya ma már meghaladja az ötven százalékot. Azonban „csehül”, sőt inkább „németül” állunk a biztosítási, a távközlési és az építőanyag-ipari ágazatban. Emellett az élelmiszer-kiskereskedelemben is mindössze 40 százalék a hazai arány. Külföldi tőke nélkül nem vagyunk versenyképesek (…), de ez a magyar gazdaság, a magyar tulajdont erősíteni kell” – nyomatékosította.
Kifogásolta továbbá, hogy nincs elég magyar kis- és középvállalkozás az exportáló cégek között. 2010-ben kétezer magyar cég exportált, ma ennek többszöröse – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a vállalatok számát tovább szeretnék emelni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az kivitel árbevételének 80 százalékát külföldi tulajdonú cégek produkálják. A kormány célja, hogy a hazai cégek hozzájárulása az exporthoz 20-ról 30 százalékra nőjön, és hogy minél erősebbek legyenek a magyar exportképes társaságok. Orbán Viktor szerint a magyar kivitelnek elsősorban a Balkánt és Kínát kell megcéloznia.
Azt is egy csapdahelyzetnek minősítette, hogy negatív az ország profitegyenlege – mínusz 6,4 milliárd euró –, ami azt jelenti, hogy a külföldi cégek nagyobb nyereséget visznek ki Magyarországról, mint amennyit a külföldön tevékenykedő magyar cégek hoznak haza. Mozgósítani kell az eszközöket a kifektetés erősítése érdekében – sürgette.
A „dualitás csapdájáról” is beszélt a kormányfő, vagyis hogy a külföldi cégek termelékenysége nagyobb, mint a hazaiaké, bár az adatok azt mutatják, már szűkül az olló. A kormány digitalizációval és automatizációval, valamint a k+f kiadások megemelésével kívánja segíteni a magyar vállalatok felzárkózását.
Végül a vidék lemaradását említette a miniszterelnök a csapdahelyzetek között. Budapest ma az EU fejlettségének 151 százalékán áll, míg az észak-alföldi, az észak-magyarországi és a dél-dunántúli régió mindössze 50 százalékon vagy az alatt van – mutatott rá. Álláspontja szerint helyes volt a főváros megerősítése – bár az agglomeráció közlekedése, az elővárosi vasút modernizációja a legtöbb helyen még megoldatlan –, most pedig következhet a Budapest és a vidék közötti különbség csökkentése. Ennek érdekében a kormány 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidékre az előttünk álló hét évben, háromszor többet, mint korábban.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az államnak továbbra is támogatnia kell a beruházásokat – a közeljövőben is várható egy jelentős invesztíció bejelentése. Célzott tőke-, hitel- és garanciatámogatást kell nyújtania az államnak a vállalkozások részére, az adókat pedig csökkenteni kell – mondta.
Az európai uniós források, azon belül a helyreállítási alap ügyében Orbán Viktor úgy foglalt állást: Magyarország politikai okokból – a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt – nem kapta meg egyelőre a pénzt. A törvényt nem akarjuk módosítani, Brüsszel viszont azt mondja, amíg ezt nem tesszük meg, nem ad pénzt – vázolta a helyzetet, világossá téve ugyanakkor, hogy szerinte Brüsszelnek nincs joga nem folyósítani ezt a forrást. A jogállami elvárások és a pénzügyi támogatások összekötésének ügyében a héten született bírósági ítéletet úgy kommentálta: mindenki szerint vesztésre áll a magyar kormány, pedig ez nem igaz, „nyerésben vagyunk”. Mert noha a bíróság azt mondta ki – magyarázta –, hogy szabad ilyen összekapcsolásokat végrehajtani, de az indoklásban világossá tette a grémium, hogy általánosan ezt nem lehet megtenni, csak konkrét ügyekhez kapcsolódóan. Ezért szerinte az egész ügy egy politikai balhé. Megerősítette, hogy amíg nem folyósítja Brüsszel Budapestnek a helyreállítási alap forrásait, a szükséges összegeket a magyar nemzeti költségvetés előlegezi meg, de úgy számolnak, év végéig részben vagy egészben megérkezik a pénz.
Beszédében a miniszterelnök megismételte azt a kormányzati célt, hogy a gazdasági növekedés minden évben legalább 2-3 százalékkal meghaladja az EU-s átlagot.
