Egymillióval is többen dolgoznak, mint Gyurcsány idején; tavaly rekordot döntött a magyar exportteljesítmény; a bank-, a média- és az energiaszektorban többségbe került a magyar tulajdon
– hozott példákat az elmúlt időszak gazdasági teljesítményéből beszédében Orbán Viktor, úgy értékelve, hogy „a járvány alatt sem fordultunk vissza, előre mentünk, nem hátra”. Kiemelte a magyar cégek terjeszkedését a világban, például a Mol lengyelországi vásárlásait, az OTP balkáni jelenlétét, az indonéz útdíjrendszert, amelyet szintén magyarok építenek ki, valamint a Csehországban is tevékenykedő MVM-et.
A magyar gazdaság válság alatti legnagyobb teljesítményének ugyanakkor azt nevezte a kormányfő, hogy a családoknál sem kellett behúzni a kéziféket.
A napokban már kézzelfoghatóan érzékelhető kormányzati intézkedések közül megemlítette a 25 év alattiak adómentességét, a szülők szja-visszatérítését, a minimálbér-emelést és a 13. havi nyugdíjat, amellyel „azt adjuk vissza, amit a Gyurcsány–Bajnai-kormány elvett”. Megjegyezte ezzel kapcsolatban, hogy a baloldal nemcsak a koronavírus-törvényt, hanem semmilyen más pozitív gazdasági intézkedést sem szavazott meg. „Remélem, a választáson meg majd a választók nem választják meg őket” – fűzte hozzá.
A gazdaság újraindításához a kormány nem a brüsszeli recepteket, hanem „a Matolcsy–Varga-féle gyógymódot” alkalmazta, „nem a fékre léptünk (…), hanem kanyarban is bátran előztünk”
– fogalmazott Orbán Viktor, kiemelve, hogy az ország bőven ledolgozta a járvány miatti visszaesést, és erősebben jön ki a válságból, mint ahogy oda bekerült. Jelezte egyúttal, hogy év végére 77 százalékra mérséklődik az államadósság, amelynek mértéke egyébként Ausztriában magasabb, mint idehaza.
Az inflációs helyzetet érintve emlékeztetett a „négy stop politikájára”, azaz a rezsi-, az üzemanyagár-, az élelmiszerár- és a kamatstopra. Bejelentette, hogy a napokon belül lejáró üzemanyagárstopot három hónappal meghosszabbítja a kormány, így marad 480 forint a benzin és a gázolaj ára. A rezsi- 1,5, az üzemanyag- 0,5, az élelmiszerárstop pedig 0,9 százalékkal csökkenti az inflációt – közölte a miniszterelnök, aki egyébként azzal számol, hogy a magas energiaárak még évekig fennmaradnak Európában. Még szerencse – tette hozzá –, hogy Magyarország időben és jó gázszállítási szerződést kötött az oroszokkal. Egyúttal elutasítóan szólt arról a brüsszeli törekvésről, amely alapján az energiaárak emelésével védekeznének a klímarombolás ellen. Szerinte ez a terv megbukott.
A járványhelyzetet is értékelte a miniszterelnök, kijelentve: a magyar állam derekasan állta a sarat, az ország cselekvőképessége nem forgott veszélyben, szemben Európa sok más országával, ahol egymás után estek el a kormányok. A magyarok többsége szerint az ország jól védekezett
– nyomatékosította. Azt is mondta ugyanakkor, hogy nemcsak a vírus, hanem a baloldal is rátámadt az országra, hiszen amikor zárni kellett, nyitást követeltek, amikor nyitni kellett, zárást akartak, közben kamuvideókat készítettek, rémhíreket terjesztettek.
A kormányfő több aktuális kérdésre is kitért, köztük az orosz–ukrán konfliktusra. Hangsúlyozta, bár a magyar érdek a háború elkerülése, a kijelölt magyar állami szervek megkezdték a felkészülést, „háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk akciótervvel”. Háború esetén százezres vagy akár milliós nagyságrendben érkeznének menekültek Ukrajnából, és ez alapjaiban rajzolná át Magyarország politikai-gazdasági helyzetét – jelezte. Arra is kitért, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók zsákutcának bizonyultak, a Moszkvával való gazdasági együttműködés nélkül az EU „vérszegény, sápatag”. Magyarország miközben EU- és NATO-tag, kiegyensúlyozott politikai és gazdasági kapcsolatot ápol Oroszországgal, a hónap elején tett moszkvai látogatása pedig egyfajta békemissziónak volt tekinthető – közölte. Rámutatott ugyanakkor, hogy „a biztonság nem barátság kérdése”, Magyarország és Oroszország között mindig kell lennie egy megfelelő szélességű és mélységű területnek, ezért Ukrajna függetlensége közvetlen magyar érdek. Ismét szorgalmazta egyúttal, hogy az EU-nak legyen közös védereje, de azt is hozzátette, hogy nincs olyan szövetségesünk, aki helyettünk védené meg a hazánkat, ezért szükség van saját nemzeti hadseregre.
Szólt a Balkán helyzetéről is, ahol a megbékítés receptje szerinte a gyors EU-tagság, a kiegyezés Szerbiával és egy EU-s Marshall-terv lenne. Kijelentette: se Berlin, se Brüsszel nem csinálhat Balkán-politikát a magyarok ellenében és nélkülük sem. Szankció, büntetőpolitika, kioktatás, nagyhatalmi arrogancia szóba sem jöhet – tette világossá.
A kormányfő beszédében a migrációt ugyancsak érintette, úgy értékelve, hogy újabb migránshullám nemcsak lesz, hanem van is. Magyarország eddig több mint 600 milliárd forintot költött a határok védelmére, megállítva „Soros György csapatait” – mondta, úgy fogalmazva: „A magyar védvonalak csak addig állnak a határon, amíg mi vagyunk kormányon”.
Brüsszel és a magyar kormány viszonyát jellemezve arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-nak csak akkor van jövője, ha „a kulturális elidegenedés ellenére is együtt tudunk maradni”. Szerinte nincs más megoldás, mint az egymással szembeni tolerancia.
Az április 3-i országgyűlési választással egy időben rendezendő gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette: „Meg fogjuk védeni a gyermekeinket. Az apa férfi, az anya nő, a gyermekeinket pedig hagyják békén”.
Az évértékelőben Orbán Viktor az ellenzéki összefogásra is hosszan kitért, és miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter korábbi nyilatkozataira utalva úgy fogalmazott: „váratlanul megtudhattuk a baloldaltól, hogy (…) mi valójában gombák vagyunk, akiket sötétben tartanak, akiket trágyával etetnek. Falusiak és vidékiek is vagyunk, egy keresztrejtvényt sem tudunk megfejteni. A baloldal szerint reggel tízkor már részegek vagyunk és agymosottak is”. Sőt, a baloldal azt is „kiszámolta”, hogy a Fideszben „zsidóból túl kevés, melegből túl sok” van – jegyezte meg. A miniszterelnök szerint „ennyi zagyvaságot csak akkor hord össze az ember, ha begombázott”. De az is lehet – mondta –, a baloldalnak az az új stratégiája, hogy gúnyolódik a fogyatékkal élőkön, a vidékieken, a nyugdíjasokon, a nőkön. „Emberemlékezet óta nem beszéltek így a magyarokkal. (…) Horn Gyula forog a sírjában. Medgyessy nem győz félrenézni, az SZDSZ-esek zavartan bámulják a cipőjük orrát. Csak Gyurcsányt és Bajnait nem zavarja, elvégre ők hozták az ország nyakára ezt az egész show-műsort, ők tették fel maguk elé a színpadra, ne látszódjék, hogy valójában ők készülnek visszatérésre” – fejtette ki, Magyarország legkorruptabb kormányának vezetőiként említve Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont, akik most kiegészültek egy „gombaszakértővel”.
Azt is mondta, ha a baloldal kormányoz, nincs pénz. Jelenleg azonban van, és ha a mostani kormány folytatja a munkát, lesz is – közölte.
A baloldali „megváltójelöltet” egy szélhámos televíziós távgyógyászhoz hasonlította, aki gyógyulást ígér, de valójában csak három az egyben kínálja az akciós dvd-t, majd lelép a pénzzel a Bahamákra.
A választás tétjéről azt mondta: Gyurcsány és Bajnai vissza akar térni, oda akarják visszavinni az országot, ahová „egyetlen porcikánk sem kívánkozik”. Példaként hozta a baloldali vezetésű főváros helyzetét. „Káosz, kosz, hajléktalanok, dugók, korrupció, inkompetens vezetők, nagyképűsködés, lustaság. Gyurcsány emberei beültek a kasszába, Bajnai meg szép csendben működteti a jutalékos rendszert” – fogalmazott.
„2010 óta negyedszer akarják eladni nekünk a megváltozott, megújult (…) baloldal meséjét. (…) Abban reménykedem, akármilyen szívósak is az osztályharcos kommunisták, akármilyen fejlett is a klóntechnikájuk, ha most legyőzzük őket, nem tudnak annyi mini Ferit gyártani, hogy még egyszer akár sorompóba is léphessenek” – zárta beszédét Orbán Viktor.
Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt
