A kormányfő beszéde elején arra emlékeztetett, hogy 2010-ben komoly vállalást tett a magyar kormány a munkahelyek tekintetében. Akkor a munkanélküliség 11 százalék volt, 2018 végére 3 és fél százalékra csökkent. A fiatalok munkanélkülisége nyolc évvel ezelőtt megközelítette a 30 százalékot, ma ez az adat 10 százalék alatt van. Az utóbbi egy évben 90 ezer új munkahely jött létre a piacon, 42 ezer fővel csökkent a közfoglalkoztatásban dolgozók száma és 9 ezer fővel a külföldön dolgozók száma is – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor a továbbiakban a nemzeti önbecsülés megteremtését emelte ki, mint a kormány egyik legfontosabb célkitűzését, amely erősen összefügg a gazdasággal. A közös nemzetgazdasági siker alapja a nemzeti önbecsülés, ehhez pedig az kell, hogy sikerként tekintsünk a saját életünkre – fogalmazott a miniszterelnök.
A vesztesek kultúrája helyett meg kell valósítanunk a győztesek kultúráját!
Hosszú évtizedek óta mi, magyarok önvédelemre vagyunk berendezkedve, nemcsak a politikában, hanem a mindennapi életben – emelte ki Orbán Viktor. Ha továbbra is olyan sikeresek akarunk maradni, mint amilyen sikereket elért Magyarország az elmúlt években, akkor kultúraváltásra van szükségünk: a vesztesek kultúrája helyett meg kell honosítanunk a győztesek kultúráját – emelte ki a kormányfő.
Saját mércét kell alkalmaznunk
Már csak az a kérdés, hogy „fejben” maradunk-e másodikok – fogalmazott a kormányfő. Véleménye szerint kulturálisan még ez tapasztalható. „Másodiknak lenni fejben” azt jelenti, hogy folyamatosan azok mércéjének akarunk megfelelni, akik már megbuktak, és akikkel szemben sikereket értünk el. „Gondolhatunk Magyarországra, de akár az egész Európai Unióra, az Európai Parlamentre, ahol leginkább otthon mandátumukat vesztett politikusok ülnek, és olyan országot képviselnek, amelyek nem emelkednek, hanem túlélési kihívásokkal küszködnek. Mégis úgy viselkedünk, mintha számítana a mi viselkedésünk megítélésében, hogy ők mit mondanak, és milyen jelentéseket állítanak össze” – emelte ki Orbán Viktor. A gazdaságban győztünk, a politikában győztünk, ideje, hogy így is viselkedjünk – mondta.
Közel három évtizeddel a rendszerváltás után is még ott tartunk, hogy aki nemzeti vagy keresztényi alapon szólal meg, az mintha előre bocsánatot is kérne azoktól, akik nem értenek vele egyet, sőt azoktól is, akiket korábban az üzletben vagy a politikában már legyőzött – vélekedett a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ezzel a gondolkodásmóddal nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában szakítani kellene. A kormányfő szerint nem mérhetjük magunkat azoknak a mércéjével, akik egyszer már elbuktak velünk szemben.
Saját magunkhoz tartozunk
A politikai és közéleti vitákban sokszor előkerül a kérdés: hová tartozunk? – folytatta Orbán Viktor. Egy magát sikerre érdemesnek tartó nemzetnek csupán egyfajta válasza lehet erre a kérdésre: saját magunkhoz. A saját érdekeinket kell szem előtt tartanunk, ezek alapján kötünk megállapodásokat és szövetségeket – fogalmazott Orbán Viktor. Tagjai vagyunk a NATO-nak és az Európai Uniónak, azok is maradunk, és bárkivel hajlandók vagyunk tárgyalni, de egyetlen mércét tartunk szem előtt: szolgálja-e az a magyar érdekeket – emelte ki Orbán Viktor.
Győzni nem szégyen, hanem dicsőség
Nekünk, magyaroknak ki kellene lépnünk a történelem balekjainak, balszerencsére ítélt szereplőinek ruhájából, és el kell kezdenünk győztesként viselkedni – mondta a miniszterelnök. „Nem mi látogattuk meg a Budán megmaradt magyar emlékeket, hanem a törökök látogatták meg Budán a megmaradt török emlékeket” – utalt ironikusan a magyar kormányfő Recep Tayyip Erdoğan török államfő budapesti látogatására.
A „győztesek viselkedésmódját” négy mondatban foglalta össze Orbán Viktor. Győzni nem szégyen, hanem dicsőség. Veszíteni nem erkölcsi fölény, hanem kudarc. Ha nem akarunk vesztesek lenni, nem fogadhatjuk el az ellenfél mércéjét. Végül pedig a sikereinket meg kell becsülnünk, mert aki nem becsüli saját győzelmét, az ki fogja érdemelni a kudarcot.
A hazaszeretet talaján állunk
A magyar állam nem semleges, hanem keresztény értékrendet képvisel, ezt ki kell mondanunk a mai liberális világban – fogalmazott Orbán Viktor. Az állam nem tekint minden kultúrát egyenrangúnak. „Léteznek Magyarországon kultúrák egymás mellett, ezeket nem szabad elnyomni, mert Magyarország szabad ország, de nem lehet egyformán viszonyulni azokhoz” – jelentette ki Orbán Viktor. Az Alaptörvényben is az szerepel, hogy bizonyos értékek alapján kell állnia a mindenkori magyar államnak, melyeket meg is kell védenie. A mai magyar állam nemzeti alapokon áll, a magyar emberek érdekeit tartja szem előtt. Különbséget kell tenni semlegesség és tolerancia között. A következő évtizedekben Magyarországnak nem semlegesnek, hanem toleránsnak kell lennie – emelte ki Orbán Viktor.
Az öngyűlölet helyett a hazaszeret talaján állunk – folytatta a miniszterelnök. Ha végignézzük, hogy miket mondanak Magyarországról és a magyar teljesítményről, akkor azt láthatjuk, hogy a saját magunk által megfogalmazott vélemények nagy része „öngyűlölő vélemény”. Az öngyűlölet megfigyelhető jelenség a zsidó-keresztény kultúrában, de a kormányfő szerint ettől távol kell tartanunk magunkat, mert eddig abból semmi jó nem származott, és ez után sem fog. Ezért az öngyűlölet kultúrája helyett a hazaszeretet kultúráját kell tanítanunk az iskolákban, képviselnünk a politikában, a kultúrában és a gazdasági életben – mondta.
A hazaszeretet kultúrája nem más, mint a mindennapi patriotizmus – folytatta. A mindennapi patriotizmus arról szól, hogy a hazánk minden magyar számára a büszkeség forrása is, mert a haza a mi közös teljesítményünk. „Ezért büszkék vagyunk arra, amit mi 30 nemzedéken keresztül itt a Kárpát-medencében hozzá tudtunk adni ahhoz, amit európai kultúrának, európai történelemnek, európai civilizációnak nevezhetünk” – hangsúlyozta a kormányfő.
„Meggyőződésem, hogy az a siker, amit önök elértek, és aminek megünneplésére összegyűltünk, az egy saját magára találó Magyarország sikere is. Az is meggyőződésem, hogy Magyarország sikere lesz az önök további sikere is" – zárta beszédét Orbán Viktor.
