Az a hagyomány, világlátás és gondolkodásmód, amelyet a Magyar Cserkészszövetség és a kormány magáénak vall, egy tőről fakad – fogalmazott a kormányfő, remélve, hogy a jövőben jó ügyekben szövetségesei lehetnek egymásnak.
A kormány és a szövetség közös célja olyan fiatalok nevelése – folytatta Orbán Viktor -, akik hisznek a magyarságot ezer éve megtartó értékekben, és "a jég hátán is megélnek".
"Nekünk természetes, hogy családban, hazában és az egymásért kiálló bajtársias szövetségben gondolkodunk. Hiszünk a magyarok határokon átívelő összetartozásában, valljuk, hogy a nemzet nem kitaláció, hanem egy élő közösség" – fejtette ki.
A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor: "ha hagyjuk, a modern idők és az új kordivatok folyamatosan alááshatják azokat a kulturális alapokat, amelyek a cserkészeket cserkészekké, Magyarországot pedig magyar országgá teszik". "Ezért nekünk ma jól felvert sátrak kellenek, amelyek a legerősebb viharoknak is ellent tudnak állni" – fogalmazott.
Ez a cserkészközpont pedig "nem csak viharálló sátor", de akár egyik erőcentruma is lehet annak a 21. századi kereszténydemokráciának, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, a keresztény kultúrát, és a 21. században is esélyt ad "nemzetünk fennmaradására és gyarapodására" – mondta a Teleki-Tisza-kastély parkjában, amelyet az épülettel együtt 2013-ban kapott meg a Magyar Cserkészszövetség, amelyre a kormányfő Magyarország legjelentősebb ifjúsági szervezeteként hivatkozott. Hozzátette: az épület nem ajándék, hanem lehetőség a cserkészszövetség kiteljesedésére, közösségépítésre, arra, hogy a magyar cserkészet ismét olyan magas szintre kerüljön, mint a két világháború között volt.
Bár a kommunista diktatúra emigrációba, börtönbe, kitaszítottságba és szétszóratásba kényszerítette a cserkészeket, a rendszerváltás után "a sok kis ér ismét bő vízű folyóvá egyesült" – fogalmazott Orbán Viktor, aki beszéde végén úgy szólt a cserkészekhez: jó remény van arra, hogy a nagykovácsi épület ne csak tulajdona, hanem otthona is legyen a cserkészszövetségnek, ezért "csípjétek fülön a lehetőséget, amelyet Magyarország egy kivételes kegyelmi pillanata adott meg nektek".
Pótor József, a Magyar Cserkészszövetség országos ügyvezető elnöke köszöntőjében azt mondta, olyan fiatalokra van ma szükség, mint a cserkészek, akik tudnak együttműködni, akik megtalálják a problémákat, és nagyon gyorsan meg tudják oldani őket, akik nem önmagukért dolgoznak, hanem másokért.
Ez az a modern ifjúsági mozgalom, amelyre az országnak szüksége van – fogalmazott a cserkészmozgalomról.
A beszédek után egyházi méltóságok áldották meg a felújított épületet. A klasszicista stílusú kastély 1840 körül épült, először a Wattay család birtokolta, később a Teleki, majd a Tisza család tulajdonába került. Tisza Lajos egykori közlekedési miniszter, az 1879-es szegedi árvíz után a város újjáépítésének királyi biztosa az 1880-as években Benedicty József tervei alapján átépíttette, ekkor került a homlokzatra a Tisza család címere. A II. világháború után államosították, 1958-tól erdészeti nevelőotthonként működött.
A kastélyt és parkját 2013-ban kapta meg a Magyar Cserkészszövetség; a felújításra 2,5 milliárd forint támogatást biztosított a kormány. A cserkészszövetség az ingatlanon rendezvényközpontot alakított ki, ahol egyebek mellett képzéseket, nemzetközi konferenciákat, cserkésztalálkozókat tartanak majd. A felújítással azt szerették volna elérni, hogy az épületegyüttes visszanyerje "történelmi pompáját" – olvasható a szervezők által az MTI-hez eljuttatott háttéranyagban.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
