A K&H Biztosító azt válaszolta, hogy az adott területre vonatkozó be- és kiutazási karantént csak hatóság rendelhet el és szintén csak és kizárólag hatóság oldhatja azt fel, azaz, ha az utas külföldön karanténba kerül, együttműködési kötelezettség terheli. Pusztán a karanténba kerülés nem jelent szolgáltatási kötelezettséget a biztosító részéről, így a karantén nem minősül biztosítási eseménynek, emiatt tehát a biztosító nem nyújt kártérítést. Ellenben a biztosító szolgáltat fedezi a költségeket, ha a koronavírus miatt vagy egyéb okból kifolyólag sürgősségi orvosi ellátásra szorul a biztosított ügyfél. A koronavírus-járvány miatt már március lépett a biztosító. Bár az eredeti biztosítási szerződések nem terjedtek ki a koronavírus okozta halálból, betegségből adódó eseményekre, a K&H úgy döntött, hogy ezekben az esetekben is szolgáltat majd. Így a koronavírus-betegséghez kötődő, nem várt események, például haláleset, a munkahely elvesztése esetén a hitelt kifizeti, vagy a hiteltörlesztést is átvállalhatja.
Az UNION utasbiztosításainak esetében azt vizsgálja: hogy a káresemény a Külgazdasági és Külügyminisztérium által utazásra nem javasolt térségben történt-e, és a megbetegedés kapcsolatba hozható-e valamely hatósági indoklással, intézkedéssel, akkor az ügyfél már nem jogosult a biztosítási szolgáltatásokra. Nem kizárt káreseménynek tekinthető viszont az, ha egy ügyfél a járvány miatt beutazásra nem javasolt országba utazik, és ott lábtörés miatt kórházba kerül.
Az UNION válaszában kitért arra: a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) folyamatosan monitorozza az egyes országokat a beutazás kapcsán felmerülő kockázat szempontjából. Ez alapján az „utazásra nem javasolt (I. kategória)” és „fokozott biztonsági kockázatot rejtő” (II. kategória) kategóriákba sorolja őket. Utasbiztosítási szempontból csak az utazásra nem javasolt térségek (I. kategória) kapcsán van egyedi szabályozás, vagyis a biztosító nem téríti meg azt a kárt, ami ott történik és kapcsolatban van a hivatal indoklásával. Ha egy terrorveszéllyel kapcsolatban említett országban valaki szívinfarktust kap, és kórházba kerül, vagy Kínában egy ügyfelük bokája kifordul a Nagy Fal látogatásakor, akkor a biztosító a szükséges ellátást megszervezi.
Az Aegon a Figyelőnek küldött válaszában arra hívja fel a figyelmet: ha valaki a koronavírus miatt karanténba kerül külföldön, pusztán a karanténba kerülés ténye nem jelent szolgáltatási kötelezettséget a biztosító részéről, akkor viszont igen, ha sürgősségi orvosi ellátásra szorul az utas. Amennyiben a COVID-19 járvány alatt azért kerül karanténba valaki, mert bebizonyosodik, hogy megfertőzte a koronavírus, akkor a sürgősségi orvosi kiadásokat, az esetleges hazaszállítás költségeit megtérítik.
Az NN Biztosító a Figyelőnek küldött válaszában kiemelte: a legnagyobb támogatást ezekben az időkben az életbiztosításaikhoz köthető azon kiegészítő egészségbiztosításaikkal nyújtják az ügyfeleiknek, amelyekkel kórházi napi térítést biztosítanak számukra. Ezen a téren egy fontos, meghatározott időszakra vonatkozó termékmódosítást is bejelentett a biztosítócég: a piacon általában jellemző 90, vagy 180 nap helyett a COVID-19 esetében mindössze két hétre rövidíti le a kockázatkizárási időt az NN (ez a változtatás április 21-étől a visszavonásig érvényes, vagyis jelenleg június 30-áig). Eszerint, ha az érintett terméknél a kockázatviselés kezdete után két héttel pozitív tesztje van az ügyfélnek, és COVID-19 megbetegedés miatt kórházi ellátásra szorulna, a biztosító már folyósítja a kórházi napi térítés összegét, ez a külföldi ápolásokra is vonatkozhat koronavírusos megbetegedés esetén.
A teljes cikk a Figyelő 2020/23. számában olvasható
(Borítókép: Getty Images)
