Különféleképpen változott az eltérő eredetvédelmi kategóriákba tartozó borok belföldi értékesítési ára, valamint az exportárak mozgása is elvált a belpiaciakétól – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet által publikált adatokból. A Világgazdaság cikke szerint a belföldön termelt és belföldön értékesített, földrajzi jelzés nélküli (FN), és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott (OFJ) borok eladási ára az idei első hét hónapban 9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A feldolgozói értékesítés terén már színesebb a kép:
az OFJ fehérborok feldolgozói értékesítési ára 3 százalékkal, hektoliterenként 18,5 ezer forintra emelkedett, míg a vörösborok és rozék közül az FN borok hektónkénti feldolgozói ára 2,5 százalékkal, 19,9 ezer forintra csökkent, miközben az OFJ borok ára 9 százalékkal, 26,6 ezer forintra emelkedett. A földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok exportára viszont csaknem 6 százalékkal csökkent 2020 első hét hónapjában az egy évvel korábbihoz képest.
Ezen belül az OFJ fehérborok 11 százalékkal alacsonyabb áron keltek el, és az ebbe a kategóriába tartozó vörösboroknál és rozéknál is drasztikus, 15 százalékos a visszaesés, ami hektoliterenként mindössze 20,3 ezer (literenként 203) forintos árat jelent. Az oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel ellátott (OEM) borok közül a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára 7 százalékkal, hektoliterenként 87,7 ezer forintra emelkedett január és július között, míg ugyanebben a kategóriában a vörösborok és rozék közül az egriek értékesítési átlagára 3 százalékkal 44,9 ezer forintra, a villányi boroké pedig 17 százalékkal 73,1 ezer forintra nőtt az év első hat hónapjában.
(Borítókép: Egy pohár bor a Balatonfüredi Borhetek rendezvénysorozat megnyitója napján a Tagore sétány ivókútján 2020. augusztus 7-én. Az érdeklődők a sétányon kóstolhatják meg augusztus 7-30. között a Balatonfüred-Csopaki borvidék legjobb nedűit, 30 fajtából közel 300-féle bort. (MTI/Krizsán Csaba)
