A megkérdezett magyar fiatalok kevesebb mint fele vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk ezt egy vagy több alkalommal is megtette. Világosan látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a döntéseikben, több mint 90 százalékuk megvenné az eredeti terméket, ha az olcsóbb lenne, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.
A Strand Fesztivál látogatóival készített idei felmérés a hamis termékekkel kapcsolatos attitűdöket és ismereteket térképezte fel.
- Az eredmények alapján a válaszolók több mint fele (55,2 százalék) nem vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben,
- de egyharmaduk (33,5 százalék) ezt egy vagy több alkalommal is megtette, közülük kétharmad arányban (67,8 százalék) vannak a többször vásárlók.
Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve az sem okoz különösebb meglepetést, hogy a fogyasztók több mint kétharmada (68,1 százalék) idén leginkább online felületen keresztül szerezte be a hamis termékeket, míg a vásárlók egyötöde (20,3 százalék) a boltok, áruházak polcairól vette meg a hamis, vagy illegálisan forgalmazott árucikkeket.
A korábbi évekhez hasonlóan az idei felmérésből is egyértelműen az látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a vásárlásban. A hamis terméket fogyasztók több mint egyharmadának döntését (37,7 százalék) – a minőségtől függetlenül – egyedül a termék ára befolyásolja. Az ő körükben a válaszadók 93 százaléka azt állította, hogy amennyiben az eredeti termék nem lenne sokkal drágább, akkor azt vásárolta volna meg.
Érdemes ugyanakkor azt is figyelembe venni, hogy a hamis, illetve ellenőrizetlen forrásból származó termékek megvásárlásától elriasztó legfőbb tényezőt azok rossz minősége jelenti: a nem vásárlók 71,2 százaléka, a vásárlók közel 60 százaléka jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A második legerősebb visszatartó erő a vásárlók között a termék egészségre való ártalmassága, a nem vásárlók körében pedig a garancia, illetve jótállás elvesztése.
Az idei és a tavalyi eredményeket összevetve nem történt jelentős változás a visszatartó tényezők tekintetében. Optimizmusra adhat okot, hogy a fiatalok túlnyomó többsége alapvetően tisztában van a hamis, illetve ellenőrizetlen forrásból származó termékek gyengébb minőségével, ezért különösen fontos, hogy minél erőteljesebben felhívjuk a figyelmet az ezzel járó egészségügyi és anyagi kockázatokra – hangsúlyozta dr. Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.
A HENT és a TÁRKI közös kutatása arra is kíváncsi volt, hogy a hamis, illetve illegális kereskedelem kapcsán a válaszadók kit tartanak igazán károsultnak: a válaszadók 59 százaléka az eredeti termék gyártóit vagy szerzőit, közel 30 százaléka pedig a fogyasztókat tartja leginkább a hamisítás kárvallottjainak. Érdemes megemlíteni, hogy a válaszadók minden évben az eredeti termék előállítóját, másodsorban pedig a fogyasztót tartják a hamisítás legnagyobb károsultjának, míg az egyéb gazdasági és társadalmi károknak jellemzően nem tulajdonítanak nagy jelentőséget.
