„Erdeink kezelésében nyithatnak új dimenziót az okosszenzorokkal ellátott „okoserdők”.
Az angolul ’Smart Forest’ névvel illetett megoldások olyan okosszenzorokkal ellátott digitális rendszert jelentenek, amely az összetett természeti folyamatokat képes apró részleteiben is elemezni. A nagy mennyiségű és új minőségű adat feldolgozására alapozva újraértelmezhető az erdők szerepe a szén-körciklusban, a biodiverzitásban, de az egyéb társadalmi és a gazdasági funkciókban is.
Többek között ennek a folyamatnak a kutatásával és oktatásával is foglalkozik a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán az újjászerveződött Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet”
– mondta a Soproni Egyetem dékánhelyettese Dr. Czimber Kornél. A klímaváltozás nemcsak a városi környezetben érzékelhető, hanem a természetes életközösségeket, köztük az erdőket is negatívan érinti. A Kárpát-medence erdei ezeket a hatásokat – felmelegedés, szélsőségesen változó csapadékmennyiség, hő- és árhullámok – különösen megszenvedik, élet- és ellenállóképességük gyengülésével kell számolni. A hazai erdőgazdálkodási célkitűzéseknek megfelelően az élőhelyek természetességének megőrzése, a fával borított területek jelentős, 27 százalékra történő növelése azonban lehetséges, ha a megváltozott környezeti feltételekre új, a gyakorlatban széleskörűen és rendszerszerűen alkalmazható módszerek születnek.
Fotó: Soproni Egyetem
A dékánhelyettes felhívta a figyelmet, Európa több országában az erdők felmérésében, a bevatkozások tervezésében, az erdőgazdálkodásban használt gépek irányításában már magas szintű digitalizáció jellemző, a földi, légi, valamint műholdas távérzékelés már a hétköznapok gyakorlata.
Több helyen létesítettek okoserdőket kísérleti és okosszenzor-hálózatot operatív jelleggel – eddig elsősorban erdőtűz- és meteorológiai megfigyelés céljából.
A precíziós erdőgazdálkodás elsődleges adatforrásai a fizikai környezetről információkat gyűjtő okosszenzorok, amelyek mikroprocesszorral rendelkező, idő- és helymeghatározásra, valamint hálózati kommunikációra képes egységek. A telepített szenzorok folyamatos jelentést, riasztást adhatnak erdőkárokról, segíthetnek a kedvezőtlen folyamatok előrejelzésében, a csapadék, a talajnedvesség, valamint a páratartalom változásának folyamatos monitorozásában.
Az okosszenzorok azon túl, hogy az erdők egészségi állapotának felmérésében, az erdei ökoszisztéma bonyolult kölcsönhatásainak megismerésében szolgálhatnak új ismeretekkel, az egyes faegyedek életfolyamatait is nagy részletességgel képesek monitorozni és összefüggésbe hozni a környezeti folyamatokkal. Az okosszenzorok számos olyan kutatást indukálhatnak, amelyre eddig nem, vagy csak fáradságos terepi munkával volt lehetőség.” – mondta el Dr. Czimber Kornél.
(Borítókép: Getty Images)
