Ők válthatják Merkelt a kancellári székben

Hírek
A hétvégi Hessen tartománybeli csúfos választási kudarc után Angela Merkel úgy döntött, nem indul újra a pártelnöki posztért. Márpedig az országot hosszú ideje vezető politikus korábban utalt rá: csak addig vállalja el a kancellári poszt betöltését, míg pártelnökként bírja a CDU támogatását. Hogyan tovább?  

Hiába könyörgött Angela Merkel Hessen népének, ha dühösek mindazért, ami Berlinben zajlik, inkább írják meg neki egy levélben ahelyett, hogy ezt a tartományi választásokon fejeznék ki, a választók nem hallgattak rá. A kormánykoalíció pártjai (CDU, SPD) ugyanis egyaránt közel 11-11 százalékot vesztettek, míg a bevándorlásellenes AFD háromszorosára nőtt.

Ez egyértelmű pofon volt Angela Merkelnek, aki hétfőn bejelentette: nem indul el ismét a Kereszténydemokrata Unió elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán. Mivel a CDU-t 18 éve vezető politikus korábban többször azt hangoztatta, a pártelnöki és a kancellári poszt elválaszthatatlanok egymástól, komoly kockázatot nem vállalunk, ha nagy tétet teszünk rá: Merkel kormányfőként nem húzza ki a következő választásokig.

De ki lehet Merkel utódja, ha idő előtt bukik a hosszú ideje kormányzó, de egyre népszerűtlenebb kancellár? Korábban mi is foglalkoztunk a témával Merkel-utódok: kié lehet a bársonyszék, ha bukik a kancellár? című írásunkban. Azóta egy-két dolog változott a csillagok állásában, felmerültek új nevek, ezért most egy új, kiegészített összeállítással jelentkezünk, amely a lehetséges trónörökösöket tartalmazza Merkel CDU-jából.

Ralph Brinkhaus

A CDU-CSU parlamenti frakciószövetségének elnöke. Brinkhaus személye sűrű találgatások tárgya, mióta bő egy hónapja kiütötte a nyeregből a Merkel jobbkezeként emlegetett Volker Kaudert, hogy elfoglalja a helyét a frakciószövetség élén. Habár a politikus tagadta, hogy ez bármit is számítana Merkel jövőjét illetően, ezek után felerősödtek a viták a kancellár politikai hagyatékát illetően, amelyben Brinkhaus immáron komoly befolyással bír.

Wolfgang Schäuble

A Bundestag elnöke. A tapasztalt politikus már Helmut Kohlt is szolgálta belügyminiszterként, Merkelnek pedig pénzügyminisztere volt két cikluson keresztül. 76 évével kétségtelenül nem a legifjabb titánja a német politikának, de centrista hozzáállása miatt sokan úgy tekintenek rá, mint ideiglenes kancellárra Merkel bukása után, mivel képes közvetítő szerepet vállalni a CDU-n belüli irányzatok között, ami nagyon fontos, míg nem találják meg véglegesen az új kormányfőt.

Daniel Günther

Schleswig-Holstein tartományi miniszterelnöke. Günthernek Németország legészakibb tartományában tavaly sikerült, amit Merkel szövetségi szinten nem tudott elérni: az üzletpárti liberális párttal és a zöldekkel alakított kormánykoalíciót. Ezzel sikerült felhívnia magára a figyelmet, habár a CDU-ban sokan nem látnák szívesen a kormány élén, ugyanis nemrég arra bátorította pártját: fontolják meg az antikapitalista radikális baloldallal való együttműködést a keleti, posztkommunista területeken.

Annegret Kramp-Karrenbauer

Ha Merkel dönthetne saját utódja felől, minden bizonnyal Annegret Kramp-Karrenbauerre, a Saar-vidék miniszterelnökére, a CDU főtitkárára esne a választása. Kramp-Karrenbauerre ugyanis támogatta Merkel befogadó álláspontját a bevándorlási válság csúcsán. Igaz, nem biztos, hogy ez előnyére válik. Viszont nagy fegyvertény, hogy legyőzte a Saar-vidéken a nála esélyesebb szociáldemokrata vetélytársát. Továbbá azon álláspontja is sokaknak szimpatikus lehet, miszerint a gazdasági fejlődést úgy kell előidézni, hogy "senkit nem hagyunk hátra".

Jens Spahn

Merkel legfiatalabb (37) utódja lehet, aki egyben talán az egyik legkeményebb ellenfelének is számít. 2002-ben került a szövetségi parlamentbe, azóta volt már a CDU egészségügyi szóvivője 2015 előtt, jelenleg az egészségügyért felelős miniszter. Kemény kritikusa a kettős állampolgárságnak és az azzal járó kedvezményeknek, lényegesen kevesebb bevándorlót engedne be, mint Merkel, és nagy támogatója a burka betiltásának. Tökéletes anti-Merkel, aki nem feltétlenül méri ki patikamérlegen, mit szabad mondani, és mit nem.

Ursula von der Leyen

Németország első női védelmi minisztere, az EU szorosabb védelmi együttműködésének egyik legnagyobb támogatója. Ugyanakkor a mellett is felszólalt már, hogy a Nyugatnak és Oroszországnak rendeznie kellene végre kapcsolatait. Ahhoz, hogy helyreálljon a bizalom a NATO tagjai közül senki sem köthet megállapodásokat "a többiek feje felett" – mondta. A miniszter pár évvel ezelőtt azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nem volt hajlandó hidzsábot viselni, amikor a szaúdi koronaherceggel találkozott Rijádban.

Julia Klöckner

A német mezőgazdasági miniszter sokáig Rajna-vidék-Pfalzban vezette az ellenzéket, ahol jelenleg szociáldemokrata kormány van, de egykoron a volt német kereszténydemokrata miniszterelnök, Helmut Kohl is ott kezdett politizálni. Klöckner németországi viszonylatban erősen konzervatív nézeteket vall: ellenzi az abortuszt, az őssejtkutatást, és erősen bevándorláskritikus. Mindezek mellett kemény szabályozásokat vezetne be, hogy megállítsa Németország iszlamizálódását.

Peter Altmaier

A Deutsche Welle úgy mutatja be Németország gazdasági miniszterét, mint akiben egyesülnek Merkel "progresszív megoldásai", és az őskonzervatívok értékei. A zöld javaslatokat sem ellenző, Merkel "testőrének" is gyakran nevezett politikus híres diplomáciai érzékéről.

Borítókép: MTI/EPA/Omer Messinger

Ezek is érdekelhetnek

További híreink