A tárcavezető kifejtette: az ukrajnai háborús helyzet és a brüsszeli szankciók miatt újabb világgazdasági válság fenyeget, az infláció emelkedik, nőnek a recessziós félelmek. Ezért Magyarországnak védekeznie kell, válságálló gazdaságot kell építenie. Ennek részeként nagyon fontos – folytatta –, hogy a kormány kézben tartsa a büdzsét és az államadósságot, így ragaszkodik ahhoz, hogy idén 4,9, jövőre pedig 3,5 százalékos legyen a GDP-arányos költségvetési hiány.
Megerősítette: a kormány – összesen 900 milliárd forintos összeggel, 700-200 milliárdos arányban – létrehoz két alapot, a rezsi- és a honvédelmit.
Bevételi oldalon extraprofit-különadókból fedezné a kormány ezek költségeit, egyúttal a hiány elérése érdekében kiadáscsökkentést is elrendeltek, ami minisztériumi költségelvonásban és állami beruházások átütemezésében ölt majd testet. Nagy Márton tájékoztatása szerint a kiadáscsökkentés 60, a bevételnövelés 40 százalékban járul hozzá az idei és a következő évi hiánycélhoz.
Az extraprofit-különadókról szólva hangsúlyozta: a jelenleg érvényben lévő ágazati különadók fölött vetik ki ezeket a terheket, amelyek nyolc területet érintenek, és 2022-ben – a teljes évre –, valamint 2023-ban is beszedik őket. A bankszektortól évi 300 milliárd forint az elvonandó profit összege – ami 250 milliárd forint extraprofit-elvonásból és a tranzakciós illeték 50 milliárd forintos kibővítéséből áll össze –, míg a biztosítóktól 50 milliárd forintot szednének be. Az energiaszektortól – ahol főként a Mol érintett – 300 milliárd, a kiskereskedelmi ágazattól 60 milliárd, a telekommunikációtól 40 milliárd, a légitársaságoktól 30 milliárd, a gyógyszerforgalmazói szektortól – kivéve a kis patikákat – pedig 20 milliárd forint a várt költségvetési bevétel. Emellett 2023. január 1-jétől újra bevezetik a reklámadót, amelyből 15 milliárdos bevételt remél a kabinet. Mindez összesen meghaladja a 800 milliárd forintot – közölte a miniszter. Kérdésre elmondta, e bevétel és a 900 milliárdosra tervezett alapok közötti százmilliárdos különbséget például a jövedéki adó és a népegészségügyi termékadó emelésével teremtik majd elő.
Nagy Márton indoklást is fűzött ahhoz, hogy az egyes szektorok extraprofitját miért adóztatja meg a kormány.
A bankoknál például azzal magyarázta a plusz terhet, hogy míg a felgyülemlett betétállomány után fizetett kamat rendkívül alacsony,
addig eszközoldalon közel 7 százalékon is ki tudják helyezni forrásaikat a pénzintézetek. A többi ágazatot illetően kiemelte a növekvő biztosításidíj-bevételeket, a szénhidrogén-kitermelés profitnövelő hatását, valamint a Brent és az Ural közötti árfolyamkülönbséget. Szólt továbbá a kiskereskedelmi és a gyógyszerforgalom jelentős bővüléséről, valamint a légiutasok számának újbóli emelkedéséről. Azt is mondta, a kormány nem számít arra, hogy ezeket a terheket áthárítanák majd a fogyasztókra áremelések formájában.
A kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a rezsicsökkentés fenntarthatóságát a kormány egyik legfontosabb és legnehezebb feladatának nevezte,
és hangsúlyozta, hogy ennek, valamint a családtámogatásoknak és a nyugdíjaknak a megvédéséért mindent meg kell tenni. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat is ezeknek az eredményeknek a védelmét biztosítja majd – hangsúlyozta. Az előterjesztést várhatóan június első felében kezdi majd tárgyalni a parlament. A 2023-as költségvetés 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal tervez.
Gulyás Gergely közölte egyúttal, hogy a benzinárstoppal kapcsolatban tapasztalt visszaélések miatt a kormány úgy döntött: ezentúl csak a magyar rendszámú autók tankolhatnak majd a literenkénti 480 forintos áron a hazai benzinkutakon.
(Borítókép: Teknős Miklós, Magyar Nemzet)
