Az ösztönzőprogram által támogatott életpályamodell minden kutatási területen perspektívát kínál a hallgatóknak, ám a gyógyszerkutatás iránt érdeklődők előtt rövidesen különösen vonzó lehetőség nyílik. Az egyetem ipari parkjában ugyanis, mintegy 9 millád forintból egy olyan komplexum épül, ami nemcsak a gyógyszerészeti karnak, ad otthont, de magában foglal egy gyártó-kutató-oktató középüzemet is. Utóbbi kutató-fejlesztő laboratóriumaiban egészségipari kutatások mellett törzskönyvezhető gyógyszerkészítmények létrehozására is lehetőség nyílik. A komplexumban az egyetem által létrehozott egészségipari klaszter ipari partnerei is kutathatnak, gyárthatnak. Az épületegyüttes alapkőletételén jelen volt Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár is, aki a Debreceni Egyetem oktatást és kutatás-fejlesztést összekapcsoló tevékenységét modellértékűnek nevezte. Jelentős előrehaladásként értékelte, hogy tavaly már 11 magyar egyetem – köztük a debreceni – tartozott a világ felsőoktatási intézmények elitligájába, a TOP öt százalékba, a legtöbbször citált lapokban 26 százalékkal nőtt a magyar egyetemi világ publikációs tudományos teljesítménye, a hazai egyetemek által jegyzett szabadalmak száma pedig, 76 volt. Kiemelte, Magyarországon jelenleg 21 modellváltó, szabadabb, versenyképesebb struktúrában működő egyetem van, amelyekre a hallgatók kétharmada jár. Ezeket autonómia, kiszámíthatóság, átláthatóság és versenyképesség jellemzi, ami a jórészt a velük kötött 25 éves keretmegállapodásoknak, illetve 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződéseknek köszönhető. (2022-ben ezermilliárd forintot fordítottak a felsőoktatás fejlesztésére, ami duplája az egy évvel korábbinak.)
Az állammal kötött hosszú távú megállapodások tették lehetővé azt is hogy a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány (GTIDEA) és az egyetem vezetése kidolgozzon egy komplex, doktorandusz hallgatók, valamint kutatók számára elérhető, összességében mintegy nyolcmilliárd forint keretösszegű ösztönző csomagot, ami ilyen formában szintén debreceni specialitásnak tekinthető – véli Kossa György, a GTIDEA kuratóriumi elnöke, aki a szerint az egyetem a rendkívüli gazdasági körülmények ellenére is töretlen fejlődési pályán halad. – Ebben a konstrukcióban a döntéseket egy helyben lévő független autonóm szervezet hozza, ami éppen azért, mert közel van a folyamatokhoz, gyorsan és adekvátan tud reagálni a kihívásokra. Az egyetem működését kiszámíthatóvá tevő hosszú távú költségvetés – amibe egy ilyen program ütemezetten betervezhető – szintén a modellváltásnak köszönhetően áll rendelkezésünkre. A tudásba így komoly erőforrásokat tudunk befektetni annak érdekében, hogy az itt végző diákok olyan oklevéllel hagyják el intézményünket, amelyet a világon mindenhol elismernek. Közép-Kelet Európában olyan egyedülálló ökoszisztémát hozzon létre, ahol az oktatás, kutatás, fejlesztés, illetve az ezekhez tartozó ipari infrastruktúra egyaránt megtalálható. A kormány az elmúlt években olyan környezetet alakított ki, amely ezen célok megvalósítását támogatja.
A négy programból álló programcsomag – amelyben egy maga nemében egyedülálló 54 fős keret létszámú kiválósági ösztöndíj is helyet kapott – célja, hogy a tehetségek helyben tartásával erősítsék az egyetem kutatói potenciálját, mérvadó nemzetközi ranglistákon is jelentős előrelépést eredményezően növeljék a tudományos teljesítményt.
Bács Zoltán kancellár közölte, a modellváltás után szükség volt egy évre ahhoz, hogy az egyetem lássa, hogyan tudja elérni az azokat a teljesítménycélokat amiket az állam – illetve az maga az egyetem – kitűzött. „Ezen tapasztalatok birtokában úgy ítéltük meg, hogy biztonsággal elindítható egy olyan doktorandusz hallgatókat és kutatókat megcélozó – a professzor emeritusok közreműködésével is számoló – nagyszabású programcsomag, ami egyedülálló a magyar felsőoktatásban, és amitől joggal várhatjuk az egyetem tudományos teljesítményének nemzetközi mércével is mérhető növekedését. Mindehhez a modellváltással együtt járó teljesítményfinanszírozás teremtette meg az alapot, vagyis, bátran kijelenthetjük, hogy ezt a programot egyértelműen a modellváltásnak köszönhetjük.”
A kancellár tájékoztatása szerint a programcsomag nagy jelentőségű eleme a fenntartó alapítvány által meghirdetett tudománytámogatási pályázat, aminek forrásai elsősorban publikációra, nemzetközi kooperációban megvalósuló kutatásokra fordíthatóak. Ennek a programnak az éves keretösszege 800 millió, ötéves ciklusban négymilliárd forint. A támogatásban oktatók és hallgatók egyaránt részesülhetnek. Részben ehhez kapcsolódik az a támogatás, ami a legidősebb oktatói generációt célozza meg..A pályája vége felé járó professor emeritusokat – szám szerint harmincat – arra kívánják megnyerni, hogy tudásuk, tapasztalataik átadásával, kapcsolatrendszerük mozgósításával támogassák a középkorú és fiatal oktatók karrierépítését, segítsék őket abban, hogy kutatásaikkal publikációikkal mentoraikhoz hasonló sikereket érhessenek el a nem túl távoli jövőben. Ebben a programban olyan nyugdíjas szakemberekre számítanak, akik nem rendelkeznek másutt munkahellyel, illetve nem tagjai, levelező tagjai az MTA-nak
A magyar felsőoktatási intézmények közel háromszázezer hallgatójából több mint tízezren vesznek részt doktorandusz képzésben. Közülük több mint 1300-an a Debreceni Egyetem doktori iskolában készülnek PhD disszertációjukra, ebből kétszázan állami finanszírozásban. A most meghirdetett nyolcmilliárdos csomagból két doktori ösztöndíj programja ez utóbbi csoport tagjait célozza meg.
A GTIDEA Kiválósági PhD Ösztöndíjat, amint azt a neve is elárulja, a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó és legelkötelezettebb doktoranduszoknak kívánják odaítélni. Az ösztöndíj a második PhD-s évtől elérhető, tehát három évig jár, és évente 18, a program végéig pedig, 54 hallgató részesülhet belőle. Ők disszertációjuk megvédését követően állásajánlatot kapnak az egyetemtől. A program egy év alatt 101 millió, öt év alatt több mint ötszáz millió forinttal terheli az Alapítvány büdzséjét. Bács Zoltán közölte, általános jellegű kiegészítő ösztöndíjból öt év alatt mintegy 550 hallgató részesülhet. Az erre szánt keret éves szinten meghaladja az ötszázmillió forintot, öt év alatt pedig, a hárommilliárdot közelíti. A doktorandusz képzés első 24 hónapjában 65 ezer, a 24-48 hónap 75 ezer forint adható, ami azt jelenti, hogy a kiegészítő ösztöndíjban PhD hallgatók első etapban 205, a másodikban pedig 255 ezer forintos nettó jövedelemhez jutnak.
A DE Doktorandusz önkormányzatát vezető Molnár Dániel szerint a kiegészítő általános ösztöndíj nemcsak kiszámíthatóságot visz a rendszerbe de nagyrészt kompenzálja a 2016-ban megállapított – 140 ezer, illetve 180 ezer forintos – állami PhD ösztöndíjak értékvesztését is, ami önmagában is komoly fegyvertény. A kiválósági ösztöndíj lehetőségével kiegészülve pedig, arra is alkalmas lehet, hogy a kutatói életpályát a doktoranduszok mellett a graduális képzésben résztvevő tehetséges hallgatók számára is vonzóbbá tegye.
Csernoch László tudományos rektorhelyettes a doktorandusz ösztöndíjak kapcsán kifejtette, a DE a gyorsan változó gazdasági-társadalmi környezet, az ipari kihívások kezelésére alkalmas, innovációra képes kiművelt emberfőket kíván kibocsátani, ehhez pedig olyan oktatók kellenek, akik ezekkel a képességekkel szintúgy rendelkeznek. – Annak, hogy az egyetemről kikerülő szakemberek a folyamatosan változó kihívások kezelésre alkalmas tudással és attitűddel legyenek felvértezve, az őket képző oktatóknak is képesnek kell lenni arra, hogy alkalmazkodjanak az adott pillanat kihívásaihoz. A DE ambicionálja, hogy kinevelje ezeket a megfelelő tudással és motivációval rendelkező oktató-kutatókat, erre szolgál az az életpálya modell, aminek keretében a legkiválóbbak állásajánlatot is kapnak az egyetemtől. Vagyis, olyan pályaívet láthatnak maguk előtt, ami praktikusan egyedülálló a magyar felsőoktatásban. Egészséges versenyre számítok, ami a hallgatóknak és az egyetemnek is hasznára lesz.
Borítókép: illusztráció, Debreceni Egyetem Campus/Fotó: Shutterstock
