Tavaly 30,64 ezer hektár tóterület szerepelt halastó művelési ágban, ebből 27,06 ezer hektáron folyt halgazdálkodás – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentésében. A halászati vállalkozások az előző évinél 2 százalékkal nagyobb területen gazdálkodtak, 29 hektárnyi új halastavat létesítettek, és 206 hektárnyi tóterület felújítását kezdték meg. Az elmúlt öt évben a teljes tóterületnek jellemzően a 85-90 százaléka üzemelt.
A halastavakban termelt hal tavalyi mennyisége ugyanakkor 9 százalékkal 20,62 ezer tonnára csökkent.
A tógazdaságok termelésében továbbra is a ponty a meghatározó, ez adta az előállított hal 84,5 százalékát. Az elmúlt öt évben a legtöbb pontyhúst 2017-ben termelték. Mennyisége a 2017 előtti években tapasztalt lassú növekedés után 2019-ben is esett, az előző évitől mintegy 30 tonnával maradt el.
A magyarországi halgazdaságok a keltetéstől az étkezési méretű, vagyis a piaci hal előállításáig foglalkoznak haltenyésztéssel. A ponty hagyományosan három év alatt éri el az étkezési méretet, ám a kistavas rendszerekben két év alatt, táppal történő takarmányozással.
A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési korosztályú amur a megtermelt mennyiség 3,1, a busa pedig a 7 százalékát adta 2019-ben. Az étkezési méretű értékes ragadozó halak (mint a csuka, a harcsa és a süllő) lehalászott mennyisége 265,8 tonna volt, 19 százalékkal kisebb az előző évinél. Jelentősen, 15 százalékkal, 240,3 tonnára növekedett viszont a tógazdaságokban horgásztatással értékesített hal mennyisége. Haltelepítésre 1715 tonna halat értékesítettek a termelők.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja!
(Borítókép: Pontyok kerülnek át különböző állami tavakhoz, Szeged 2020.04.27. Szinte teljesen leállt az export, töredékére csökkent a belföldi értékesítés, a járványhelyzetben nem tudták hova tenni a piacképes árut a halgazdaságok. Gyorsan sikerült nekik helyet találni, a horgászvizekbe kerülnek és boldogítják a pecásokat az egész országban. Képen: Maty-ér Fotó: Török János TJ Délmagyarország DM)
