Nagyjából 30-35 százalékos visszaesést tapasztaltak a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek a tavasszal, mivel a járványhelyzet miatt sok gyár leállt, illetve a vállalatok igyekeztek csökkenteni a bérkiadásaikat, amit legegyszerűbben a kölcsönzött munkaerő visszamondásával tudtak megtenni – mondta a Világgazdaságnak Csákvári Róbert, a Work Force Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt két-három hónapban azonban ismét erőteljes növekedésnek indult a munkaerő kölcsönzése, mivel a jelenlegi bizonytalan helyzetben sok vállalatnak ez a rugalmas foglalkoztatás a legkedvezőbb megoldás a munkaerő iránti igény kielégítésére.
Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezetője is arról számolt be lapunknak, hogy egyre nagyobb nyitottságot tapasztal a vállalatok részéről.
„A legtöbb szektorban most felfutást és bővülést látunk, mindenki szeretné minél hamarabb behozni az első hullám okozta éves lemaradást. Ez a foglalkoztatási forma a munkavállaló szemszögéből sem rossz, hiszen ha egy vállalatnál visszaesnek a megrendelések, és leépítést hajtanak végre, a munkaerő-kölcsönző cég – amely sok vállalattal áll egyszerre kapcsolatban – az érintett dolgozónak akár már másnap munkát kínálhat egy másik helyen” – mondta Juhász Csongor.
A megnövekedett munkaerőigény főként a termelő és gyártó cégeknél jelentkezik, az elektronika-, az élelmiszer- és a feldolgozóiparban, de már az autóipar egyes szegmenseiben és a mezőgazdaságban is tapasztalható, ezeken kívül pedig a szellemi munkaerő kölcsönzésére is mutatkozik igény.
Az egyik légitársaság az ügyfelek visszatérítési problémáinak kezelésére alkalmaz kölcsönmunkaerőt már hónapok óta, de a bankszektorból is érkeztek ilyen jellegű megkeresések, és az SSC- (szolgáltató központ) szektorból is
– emelte ki Csákvári Róbert.
Elmondása szerint az elmúlt években 20-30 százalékkal nőtt a szellemi munkaerő kölcsönzése, és ebben nagy része van az újonnan Magyarországra érkező vállalatoknak, amelyek HR-osztály hiányában először kölcsönzik a munkaerőt (még a mérnököket is), és később, amikor a szervezet már felállt, átveszik őket a saját állományukba.
A járványhelyzet a legnagyobb nehézséget a külföldi állampolgárságú kölcsönzött munkaerő esetében okozza. Az elmúlt három évben már nehéz volt kizárólag belföldi toborzással megoldani a cégek munkaerő-szükségletét, így főként Ukrajnából, Szerbiából és Romániából érkező munkavállalókkal pótolták a hiányt.
A járvány tavaszi megjelenése után sok határon túli kölcsönzött munkaerőről mondtak le a cégek, és bár most már ismét nagy szükség lenne a munkájukra, a néhány hete életbe lépett korlátozások miatt ezt nehézkes megoldani.
„Van lehetőség a határon túliak foglalkoztatására, de nagyon szigorú feltételek mellett. Méltányossági kérelmet kell beadni, és ennek a pozitív elbírálása esetén karanténkötelezettséggel vagy két negatív teszt felmutatásával jöhetnek az országba. A rengeteg adminisztrációs teher miatt a legtöbb cég munkaerő-kölcsönzőkön keresztül oldja meg a külföldiek foglalkoztatását” – hangsúlyozta Csákvári Róbert.
Meglátása szerint van lehetőség a munkaerő-kölcsönzési piac további növekedésére, a március–áprilisi megrendelésekhez képest 6-10 százalékkal nőtt a kölcsönzések száma. Juhász Csongor tapasztalatai szerint is nagy a kereslet, idén talán most a legnagyobb, kezd visszaállni a piac, így van ok optimizmusra.
(Borítókép: Zenzen, PuzzlePix/Shutterstock)
