A KSH szerda délelőtt közölt adatokat a munkanélküliségi rátáról, illetve a foglalkoztatottak átlagos létszámáról.
4,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a második negyedévben
Az április-júniusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 214 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékos volt. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot teljes egészében érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban megjelennek – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Júniusban az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 25 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma.
A tavalyi második negyedévhez képest a 15-24 éves munkanélküliek száma 44 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 4,0 százalékponttal, 14,7 százalékra emelkedett. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt, az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,6 százalékos volt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 6,4 hónappal csökkent, 8,0 hónap volt, a munkanélküliek 20,9 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A második negyedévben 103 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt
Az április-júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 408 ezer, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékos volt. A foglalkoztatottak száma 103 ezerrel (2,3 százalékkal), a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot teljes egészében érintették, így hatásai a közölt foglalkoztatási adatokban megjelennek – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Júniusban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 457 ezer volt, az előző hónaphoz képest 58 ezerrel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezerrel kevesebb.
Április-júniusban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 55 ezerrel, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 28 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 19 ezerrel csökkent.
Elemzés
Virovácz Péter az ING szenior elemzője szerint a 2020. február–áprilisi időszak továbbra sem teljes egészében fedi le a koronavírus okozta munkaerőpiaci sokkot. Ráadásul az adatok értelmezése is rendkívül nehézkes. A KSH adatközlése szerint áprilisban 73 ezren veszítették el állásukat, ami a márciusi 56 ezerrel együtt már igen jelentősnek nevezhető. Ezzel szemben a munkanélküliségi ráta a 15–64 éves korosztályban az előző hónaphoz képest változatlanul 3,8 százalék maradt a hivatalos módszertan szerint. Ez nagyjából 172 ezer munkanélkülit jelent. Ennek oka, hogy sokan azok közül akik elvesztették az állásukat, nem teljesítették a munkaerőpiaci aktivitási feltételeket, így az inaktív kategóriába sorolódnak. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 331 ezer fő volt április végén, ami 26,5 százalékos növekedést jelent.
Eddig is a munkaerőpiaci adatok értelmezése volt a legnehezebb,
ám most ebben a különlegesen nehéz időben az adatok átláthatatlansága, értelmezhetetlensége a gazdaságpolitika dolgát is rendkívüli mértékben megnehezíti. Nagyon nehéz ugyanis úgy reagálni egy sokkra, hogy a valóságban fogalmunk nincs arról, hogy milyen munkaerőpiaci károkat okozott a koronavírus válság. Mindezt úgy, hogy már kéthavi adat a rendelkezésünkre állna a helyzet értékeléséhez.
Mindezekre tekintettel bármiféle előrejelzés hiábavaló, mert nem csak azt kéne tudnunk, hogy mekkora lehet majd valójában a munkanélküliek száma, de azt is, hogy mindezt a statisztikai-módszertani nüánszok milyen mértékben torzítják majd el. Mindenesetre ami a valóságot illeti, várhatóan a 7 százalék körüli munkanélküliségi ráta lehet a realitás az idei év második felében.
