Októberében az ipari termelés volumene a nyers adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztítva 2,7 százalékkal emelkedett.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az előző hónaphoz képest 2,8 százalékos, az áprilisi mélyponthoz képest pedig 66 százalékos volt a növekedés
– közölte pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz mért növekedés hatodik hónapja folytatódott októberben és a termelés élénkülését jelzi a szeptemberi 2,3 százalék után. Éves összehasonlításban a nyers adat szerint a járvány kitörése óta szeptemberben emelkedett először az ipar kibocsátása, de abban még a munkanaphatás segített, mert anélkül még 1,0 százalékkal csökkent a termelés. Idén viszont kevesebb munkanap volt, mint tavaly októberben így lehetett a korrigált mutató magasabb a nyers adatnál.
A legnagyobb súlyú járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült, ugyanakkor a feldolgozóipari alágak többségében, köztük az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában is csökkent a termelés – tette hozzá a KSH.
Az első három negyedévben a járműgyártás kibocsátása 17,7 százalékkal, a számítástechnikai cikkek termelés viszont csak 0,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ezen belül szeptemberben 7,8, illetve 6,0 százalékos növekedést jelentetett a KSH. Az élelmiszeripar termelése csak áprilisban és májusban maradt el az előző évitől, az első kilenc hónapban 1,6 százalékos, szeptemberben 2,1 százalékos emelkedést mutatott.
Az év első tíz hónapjában 8,2 százalékkal kisebb volt a termelés, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari termelés októberi részletes adatait jövő pénteken, december 11-én közli második becslése alapján a KSH.
Nyáron sem lesz dinamikusabb növekedés
Ahogy a kiskereskedelemben, úgy az iparban is folytatódott a helyreállás júliusban. Havi alapon ugyanakkor itt is lassulás figyelhető meg a felzárkózásban – közölte az ING.
Az előző hónapban mért 17,2 százalékos havi alapú termelésbővülés után júliusban 7,2 százalék volt a növekmény. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egy évvel korábbi szintektől még mindig közel 8 százalékos elmaradás mutatkozik. A kilábalás tehát folytatódik, az iparban továbbra is jelentős potenciál rejtőzik. Jelenleg ugyanis az ipari termelés volumene még mindig a 2017 második felére jellemző termelés szintjén van.
A kiskereskedelemmel szemben itt az előző havi teljesítményhez képesti lassulás egy része várhatóan csak átmeneti lesz. Habár a termelési láncokban még mindig mutatkoznak zavarok, a termelés, a készletek feltöltése folyamatosan zajlik. Ugyanakkor néhány főbb területen júliusban megtörténtek a szokásos nyári karbantartás miatti leállások. Ennek köszönhető, hogy továbbra is jelentős visszaesést mért a KSH a legnagyobb súlyú járműgyártásban.
Előre tekintve az augusztus sem hoz valószínűleg sokkal dinamikusabb növekedést, sőt további lassulásra lehet számítani. A nyári leállásokat megvalósító cégek egy része ugyanis nem júliusra, hanem augusztusra ütemezte ezeket. A legnagyobb kérdés, hogy vajon a koronavírus újbóli erősebb terjedése nyomán mennyire lesz meghatározó az átmeneti, gördülő jellegű lezárások ipari hatása az európai termelési láncokra. A rendelésállomány alakulása mindenesetre biztató, így optimális esetben az ipar akár már az év végére érdemben megközelítheti a válság előtti termelési szintet.
(Borítókép: Legördül az első hibrid autó, egy Mercedes-Benz CLA 250 e Coupé a kecskeméti Mercedes-gyár gyártósoráról 2020. július 21-én. (MTI/Ujvári Sándor)
