Az év első öt hónapjában Erdélyben a születések száma 0,7 százalékkal, a halálozásoké 1,0 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2018 azonos időszakában – áll az Erdélystat hétfőn kiadott felmérésében. Így a népességfogyás tempója Erdélyben minimális mértékben gyorsult az előző évhez viszonyítva, öt hónap alatt 11 201 fővel csökkent a népesség.
A két magyar többségű székely megyében azonban 2019. január–májusban az élveszületések száma 4,8 százalékkal magasabb, a halálozások száma pedig 1,7 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A népességfogyás tempója így Székelyföldön figyelemre méltó mértékben, 17,4 százalékkal lassult. Bár kisebb mértékben, de Partiumban is javuló népmozgalmi egyenleg figyelhető meg.
Májusig összességében Erdélyben a születések és a halálozások különbségéből adódó népességfogyás 11 201 fő volt, ami a népességfogyás tempójának minimális gyorsulását mutatja 2018 hasonló adataival összevetve (11 130 fő).
Az erdélyi átlagnál pozitívabb népesedési trendek voltak megfigyelhetőek 2019. január–májusban a Székelyföldön. Hargita és Kovászna megyében az év első öt hónapjában 2152 gyermek jött világra, ami 98 gyermekkel, 4,8 százalékkal magasabb, mint a 2018. január–májusi érték. A növekmény kizárólag Hargita megyére vezethető vissza, ahol 114-gyel több gyermek született, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben Kovászna megyében stagnálás, enyhe csökkenés tapasztalható (837 gyermek az egy évvel ezelőtti 853-mal szemben).
A születésszám jelentős növekedése és a halálozások számának csökkenése együttesen azt eredményezte, hogy a Székelyföldön – szemben a teljes Erdéllyel – érezhetően lassult a népességfogyás tempója (az ún. természetes fogyás, ami a vándorlási folyamatokat nem veszi figyelembe). A természetes fogyás 2019. január–májusban mintegy 647 főre becsülhető, ami 17,4 százalékkal alacsonyabb, mint a 2018 ugyanezen időszakára számolt érték (783 fő).
A másik jelentős arányban magyarok lakta erdélyi régióban, a Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből összesített partiumi régióban, 2019. május végéig 4363 gyermek született és 6558 halálozás történt. A 2018-as hasonló adatok szerint 4316 születést és 6655 halálesetet regisztráltak. Tehát ebben a régióban is – Székelyföldhöz hasonlóan – a születések számának a növekedése és a halálozások számának a csökkenése figyelhető meg. A két folyamat eredményeképpen a népességfogyás mértéke 2195 fő volt, ami bár Székelyföldhöz viszonyítva alacsonyabb mértékű, de azért 6,5 százalékos javulás az előző évi hasonló partiumi adathoz képest (2348 fő).
A házasságkötési kedv ebben a régióban bár csökkent, de a csökkenés mértéke jócskán az erdélyi átlag alatt maradt: 2019. január–májusban 2018 házasságot kötöttek, ami 1,7 százalékkal múlta alul az előző évi adatot.
Erdély harmadik jelentősebb magyar lakosságot tömörítő régiója a Kolozs és Maros megyéből álló Közép-Erdély. Itt 4813 gyermek született az év első öthónapjában, ez 90 fővel elmarad az előző évi adattól. Mivel a halálozások száma (6635 fő) ennél kisebb mértékben csökkent az előző évhez képest, így összességében Közép-Erdélyben a népességfogyás csaknem 3,2 százalékos gyorsulása figyelhető meg.
Borítófotó: Süsü, a sárkány figurája az V. Duna Napon az erdélyi Torockón (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
