Több tíz milliárdos infrastrukturális beruházás helyett a meglévő kapacitások optimálisabb kihasználása mellett döntött a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) tízéves hálózatfejlesztési határozatában, amely vasárnap óta olvasható a hivatal honlapján – írja a Magyar Nemzet.
A lap hétfői számában arról ír, hogy a változtatásnak a magyar-szerb földgázrendszerek összeköttetésében van szerepe.
Emlékeztetnek arra, hogy a befejezéséhez közeledik a déli határon a nemzetközi projekt, összekapcsolódik a szerb és a magyar nagynyomású földgázvezeték-rendszer. Október 1-jétől ez lesz a hatodik nagyteljesítményű betáplálási pont.
A magyar-szerb határ és Kiskundorozsma között megvalósuló 15 kilométernyi vezetékberuházással új, évi 8,5 milliárd köbméteres betáplálási pont az előzetes piaci felmérések alapján rögtön dominánssá is válik az ukrajnai és az osztrák betáplálási pontok mellett.
A tavalyi fejlesztési határozat még arról szólt, hogy egy 67 kilométeres csővel kellett volna megvalósítani az új kapacitást, ám az MEKH elfogadta az FGSZ Földgázszállító Zrt. hálózatfejlesztési javaslatát, amely szerint ugyanez rendszer-optimalizációval is megoldható.
A vezeték beruházási költsége piaci információk alapján nagyságrendileg ötvenmilliárd forint lett volna, ezt sikerült most megtakarítani, vagyis ezt az összeget nem kell kifizetniük a lakossági és az ipari fogyasztóknak a rendszerhasználati díjakon keresztül.
A szakma úgy látja, hogy most tart a földgáz-infrastruktúra kulcsfontosságú elemei fejlesztésének végén, tehát a jelenleginél több vezetékre nemigen lesz szükség Európában.
Ezt tükrözi például az az elfogadás előtt álló javaslat is, amely szerint az európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) közös érdekeket szolgáló beruházásai (PCI) között a hatodik körben már nem lesznek támogathatók a földgázprojektek (a következő, ötödik körről a közeljövőben születik döntés).
A CEF és az általa támogatandó összeköttetési projektek az orosz-ukrán gázvita 2000-es évek eleji fellángolásának következményei, a beruházások célja,
hogy Európa minden országának biztonságos földgázellátása legyen.
Eközben Oroszország Ukrajnát mint tranzitországot szeretné megkerülni, ezért Kelet-Európának azzal kell számolnia, hogy akár végleg megszűnhet az onnan érkező szállítás.
A több másik megoldás egyike a szerb-magyar interkonnektor, amelyet szomszédunknál a szerb-orosz tulajdonú Gastrans épít, valamint az Északi Áramlat 1 és 2 – a déli cégben leányvállalatán keresztül, az északi projektcégben közvetlenül birtokol 51 százalékot a Gazprom.
(Borítókép: MTI / Czeglédi Zsolt)
