A magyar parlamenti képviselők fizetése a térségben alacsonynak számít, mostani emeléssel épphogy eléri a szlovák parlamenti képviselők illetményét, mely országban egyébként még mindig a 2011-ben meghatározott fizetést kapják a parlamenti képviselők. Az északi szomszédunknál a képviselők fizetését a törvény 1961 euróban (635 ezer forint) szabja meg, emellett jár nekik átalányköltség, amely a Pozsonyon kívüli lakhellyel rendelkező képviselők esetében 1615 euró (523 ezer forint), a pozsonyiak esetében pedig 1385 euró (449 ezer forint).
Így a szlovák parlamenti képviselők átszámítva jóval 1 millió forint feletti havi fix bért vihetnek haza, ráadásul a parlamentben funkciót betöltő képviselők további kiegészítést kapnak. Ettől a most 748 ezer forintról 948 ezer forintra megemelt magyarországi tiszteletdíj még mindig elmarad, a különböző juttatásokkal együtt is épphogy eléri a szlovák szintet.
A közszférában utoljára a képviselőkön a sor
A Fidesz közleményében a mostani illetményemeléssel kapcsolatban kiemelte, a kormány 2010 óta a közszolgálat számos területén hajtott végre béremelést, ami több mint félmillió dolgozót érintett. Az elmúlt hat évben 51 százalékkal emelkedett az átlagbér és duplájára nőtt a szakmunkás bérminimum. A pedagógusok bérét 50 százalékkal emelte a kormány és ugyanilyen arányban nő 2019-ig a rendvédelmi dolgozók, rendőrök, katonák, tűzoltók bére. Az egészségügyi szakdolgozók béremelése jövőre átlagosan eléri a 65 százalékot, és magasabb bért kapnak már mások mellett a mentősök, ápolók, a bölcsődei nevelők, a szociális és a kulturális ágazat, a járási- és kormányhivatalok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói is. Ezek után a sorban utoljára a parlamenti döntéshozók alapilletménye emelkedik, 18,5 százalékkal. A javasolt megoldás a képviselők javadalmazását a gazdaság teljesítményétől teszi függővé.
Jól mutatja, hogy nincsen szó pofátlan és elfogadhatatlan béremelésről, hogy még az ellenzéki képviselők többsége is megszavazta a javaslatot a törvényalkotási bizottságban. A változtatást egyedül a DK politikusai ellenezték, a többi jelen lévő ellenzéki képviselő megszavazta azt, miután a kormánypártok hozzájárultak a frakciók támogatását és egyes képviselői juttatásokat érintő ellenzéki kezdeményezéshez.
Az Azonnali.hu ennek kapcsán kiemelte: a törvényalkotási bizottságban nagy meglepetésre a Fidesz gesztust gyakorolt, hiszen annak érdekében, hogy a tiszteletdíjak kapcsán megszülessen a megállapodás az ellenzéki pártokkal, elvetette korábbi javaslatát, mely a jövő évi költségvetés és az azt megalapozó jogszabályok kapcsán érintették volna a pártok, illetve képviselőcsoportok gazdálkozását. A Jobbik javaslatára – amelyet az MSZP is támogatott – kikerült az elképzelésből a frakciók pénzének átalakítását eredményző rész, illetve méltányosabb lett a különbségtétel az egyéni és listás képviselők között. Mindezért cserébe pedig az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd frakcióinak jelen lévő képviselői megszavazták a többi kormánypárti tervet. Az LMP nem volt jelen az ülésen, a DK pedig nem szavazta meg a kormánypárti javaslatot.
Íme a javaslat
A törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz nyújtotta be a változtatást, amelynek értelmében évente növekedhetnének a tiszteletdíjak, hiszen azokat az előző évi átlagbér háromszorosában határozná meg az országgyűlési törvény.
Aki egy állandó bizottság tagja, az az alapilletményének 1,2-szeresét, aki legalább két testület munkájában vesz részt vagy a törvényalkotási bizottságban foglal helyet, az alapilletmény 1,4-szeresét kapná. A frakcióvezetők az alapilletmény kétszeresében részesülnének, helyetteseik annak 1,7-szeresében, de helyettesi díjazást csak minden megkezdett huszonöt tag után egyszer fizetne a Ház.
Az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapná, alelnökei annak dupláját, míg a jegyző és az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnökének juttatását 1,7-szeres szorzóval számolnák.
A képviselők üzemanyagkártyát is kapnak, amelyet havonta töltenének fel különböző összegekkel figyelembe véve azt, hogy a politikus milyen messze él a fővárostól, és választókerülete mekkora. A budapestiek alapjuttatásként havi 2500 kilométer megtételéhez elegendő forrást kapnának, míg az, aki több mint 300 kilométerre lakik, 6500 kilométerre elegendő üzemanyagot fedezhetne abból. Az összeg azonban ennek akár a másfélszerese lehet a legnagyobb területi kiterjedésű választókerületek egyéni képviselői esetébe.
Növekedne a lakbértámogatás is, az indoklás szerint azért, mert a fővárosi albérletárak az elmúlt években megduplázódtak, de nőne a független képviselők juttatása is. A jövőben nem kapnak az Országgyűlési törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű javadalmazást az a képviselő, aki kormányzati tisztséget is ellát.
A változások már idén augusztustól életbe lépnének, ha azokat jövő héten elfogadja a Ház. Az előterjesztés indoklása felsorolja mindazokat az ágazatokat, ahol béremelést valósított meg a kormányzat, hozzátéve: a sorban utolsóként, most a képviselők tiszteletdíját rendezik, 18,5 százalékkal megemelve azt.
