Összesen 33 panelvitát tartottak meg 200 felszólalóval az idei, szerb Davosnak is nevezett Kopaonik Business Forum rendezvényen, melynek 1250 résztvevője volt az üzleti világból, a kormányból, közvállalatokból, egyetemi karokról, s melynek beszélgetéseit további hatezren követték figyelemmel az internetes platformon.
Csakis a világgazdaságot meghatározó rengésekkel, a szerbiai helyzettel, a beruházások szükségességével foglalkoztak az eszmecserék szereplői.
Az üzleti élet képviselőinek az általános véleménye az volt, hogy a válság nem ér véget azonnal, amint lezárul az ukrajnai konfliktus. A világgazdaságban már a háborút megelőzően is megvoltak a
krízis kialakulásának a jelei. Nincs varázspálca, az események és a kormánydöntések hatásai még sokáig érződni fognak.
Aleksandar Vlahović, a szervező Szerbiai Közgazdászok Szövetségének az elnöke úgy fogalmazott, hogy a legtöbb szakértő szerint déli szomszédunkra is a stagfláció időszaka vár, azaz a gazdaság stagnálásának és a folyamatosan magas inflációs szintnek a keveréke, s hosszú távon kell szembenézni ezzel a helyzettel. Mint magyarázta, az Egyesült Államokban már januárban 7,5 százalékos volt a pénzromlás üteme, az eurózóna területén elérte az 5 százalékot, míg Szerbiában az esztendő első hónapjában 8,2-et tett ki, pedig akkor még el sem kezdődtek a harcok Ukrajnában, s távol voltunk még a Moszkva ellen bevezetett szigorú szankcióktól.
Jól teljesít az IT-szektor
Most az a legfontosabb kérdés – értékeltek a fórum felszólalói –, hogy milyen döntéseket hoznak majd azok, akik beruházásokat terveztek Szerbiában. A gazdasági lendület megfelelő volt az év elején, félő azonban, hogy csillapodni fog az invesztíciós kedv, ahogyan 2020 márciusa, vagyis a koronavírus szerbiai megjelenése után történt. Túl korán érkezik egy újabb leállás. Tavalyelőtt alig egyszázalékos GDP-csökkenéssel sikerült megúsznia a válságot déli szomszédunknak, tavaly pedig már határozott fejlődési pályára, 7,5 százalékos növekedésre állt, de még most sem heverte ki teljesen a pandémiát az ország gazdasága.
Az eseményen jelen volt Ana Brnabić kormányfő és Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank (NBS) kormányzója is. Mindketten a hazai IT-szektor teljesítményét méltatták. A miniszterelnök hangsúlyozta: a jövőben is nagy figyelmet kell szentelni az ágazatnak, amely jelenleg 1,8 milliárd eurós kivitelt valósít meg, s 1,3 milliárdos többletet termel az országnak.
Harmincötmilliárd euró
Brnabić meglátása szerint egyébként az április 3-i választásokat követően az új szerb kormány legfontosabb feladatai közé tartozik majd a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) való csatlakozás, a közvállalatok átalakítása és az energiapiac újjászervezése is. A fenntartható fejlődés megvalósíthatatlan az energiaforrások terén való fordulat nélkül, illetve a környezetvédelem hangsúlyosabb szerepkörbe helyezése híján – értékelt a miniszterelnök.
Egy másik vitában, amelynek a témája épp az energiaszektor átalakítása volt, elhangzott, hogy Szerbiának 35 milliárd eurót kellene befektetnie a folyamatba, a bányászati és az energiatermelési ágazatba. Zorana Mihajlović illetékes tárcavezető szerint az ország túlságosan a geopolitikai kapcsolataira hagyatkozva viselte a gondját ezeknek a kérdéseknek. Az sem kizárt, hogy 2050-et írunk, mire Szerbia eljut a karbonsemlegességig.
Ami a déli szomszédunkban történő beruházásokat illeti, mostanáig nem lehet panasz. A közgazdászok, elemzők szerint jónak számít az évente mintegy hárommilliárd euró értékben, külföldi tőkével megvalósított invesztíció – persze elég sok kedvezményt kapnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a hazai befektetők nem voltak túl hatékonyak, a beruházásaik értéke 50 százalékkal zuhant. Ahhoz, hogy ezen a téren jelentős előrelépést tudjon elkönyvelni az ország gazdasága, elsősorban a jogállamiságot és a versenyt lenne szükséges erősíteni, illetve fel kell számolni a korrupciót – hívták fel a figyelmet az egyik szerb üzleti klub tagjai.
(Borítókép: VLADIMIR MILOVANOVIC, RF)
