A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése alapján úgy tűnik, hogy 2018-ban is marad a magas béremelkedési dinamika. De mindannyian érezzük?
Először is szögezzük le, hogy az elmúlt években a béremelkedések miatt mindenki jól járt. Például a 2010-es bruttó átlagbér, ami 202 ezer forint volt, a tavalyi esztendő végére 297 ezer forintra nőtt. A növekedés mértéke megközelítette az ötven százalékot! Számítások szerint a reálértéken vett javulás is jelentős, mintegy harminc százalékos. S ha a közfoglalkoztatottak nélküli, úgynevezett elsődleges munkaerő-piacon vizsgáljuk a nettó keresetek reálértékének változását a családi adókedvezmények figyelembe vételével, akkor több mint 41 százalékos növekedést tudunk kimutatni az elmúlt hét év során. Ilyen jelentős béremelkedés még nem volt nálunk korábban soha! Sőt, a 2006-2010 közti években öt százalékkal csökkent a fizetések értéke.
Minek tulajdonítható a folyamat?
Több tényezőnek is. Egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének, másrészt pedig a foglalkoztatás bővülés következtében erősödő munkaerő-hiánynak köszönhető.
Szalai Piroska, kép: MTI
Hogy állunk európai összevetésben?
Hazánkban az EU átlagát jóval meghaladó, a tagországok között az egyik legnagyobb mértékű volt a fizetések emelkedése az utóbbi két évben. Uniós szinten még csak a tavalyi esztendő első 9 hónapjainak adatai ismertek, az Eurostat jelentése szerint Románia után a dobogó második helyén állunk. Érdekesség, hogy a legnagyobb növekedésű 11 ország között egyetlen régi tagország sincs. A nyugat-európai országok között csak a legjobbak növekedtek az uniós átlag körüli 2 százalékkal, majdnem mindenhol stagnálnak a bérek. Ez azt jelenti, hogy zárul az olló kelet és nyugat között, de olyan mértékű a lemaradásunk, hogy van még bőven mit lefaragni.
Visszatérve a KSH januári jelentésére, miszerint immár 310 ezer forint a bruttó átlagbér, mi jósolható az év egészére?
Jó hír, hogy minden esélyünk megvan a 8 százalék feletti, forintban mért reálkereset emelkedésre idén is, ami tíz százalék körüli bruttóbér növekedést jelent. Az OECD decemberben kiadott dollár alapon számolt előrejelzése szerint 2018-ban nálunk várható a legnagyobb bérnövekedés, s ez bizakodásra ad okot. Ha pedig a jelenlegi sikeres gazdaságpolitika marad Magyarországon, akkor a következő 3-5 évben mindenképp az átlagnál nagyobb javulás várható.
Most a mi régiónk az unió motorja, kimagaslóan magas a gazdaság növekedés. A környező országokban azonban így volt ez a 2004-2008 közti időszakban is, amikor minden 2004-ben csatlakozó ország gazdasága jelentősen javult, kivéve minket.
Hosszú időn keresztül azonban “lelógtunk” a régiós bértérképről!
Tudni kell, hogy uniós csatlakozásunk előtt a magyar bérek magasabbak voltak a többi V4 és a balti országok bérszínvonalánál, s 2008-ra már a V4-ben a legalacsonyabbak lettünk. Elrobogott mellettünk Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Észtország is. Annak az időszaknak a hibás gazdaságpolitikai döntései miatti lemaradásunkat még mindig nem tudtuk kiheverni.
Szalai Piroska, kép: MTI
A bérek mellett fontosak az adók is, de mit mutat a mérleg? Megérte átállni az egykulcsos szja-rendszerre?
A 2010-es és a 2018-as adórendszer között két az alapvető különbség van, egyrészt az adó mértéke sokkal alacsonyabb most, másrészt teljesen más az adókedvezmények rendszere.
Konkrétan: 2010-ben 17 százalék szja-t kellett fizetni öt millió forintig, felette pedig 32 százalékot. 2018-ban bármekkora fizetése van valakinek, mindig 15 százalék a személyi jövedelemadó. Micsoda különbség!
Az ellenzék a bérstruktúra mellett átalakítaná a kedvezmények rendszerét is. Mert az nem kedvez mindenkinek!
Akkor, nézzük a részleteket! Az adókedvezmények közül most a legjelentősebb a családi adókedvezmény, ami egy gyermekeseknél havi 10 ezer forint, két gyermekeseknél havi 35 ezer forint, három és több gyermekeseknél pedig gyermekenként havi 33 ezer forint. Ezzel szemben 2010-ben az egy és két gyermekesek nem kaptak kedvezményt, a nagycsaládosok is csupán gyermekenként négy ezer forintot havonta. Emellett azonban 2010-ben volt egy adójóváírás nevű kedvezmény, amely maximum 15 100 forint volt havonta, amit a családi adókedvezmény kiterjesztésekor 2012-ben eltörölt a kormány.
Volt is belőle purpárlé!
Pedig utóbbi eredményezte azt, hogy a minimálbér adómentes volt. A 89 ezer forint alatti bért keresőknek nem kellett szja-t fizetni, de a szintén 17 százalékot kitevő egyéb munkavállalói járulékokat igen, sőt a munkaadójuknak további 28,5 százalékos munkáltatói járulékot. Így a 73,5 ezer forintos minimálbért keresők kicsit több mint 60 ezer forintot vihettek haza havonta, s ha nagycsaládos volt, akkor is csupán 61 ezerre emelkedett ez az összeg.
Javaslom, “elmúlt nyolc évezzünk” mi is, mármint ami a minimálbéreket illeti!
Rendben! Nyolc év alatt a minimálbér közel kilencven százalékkal emelkedett, a munkáltatóknak viszont a járulékcsökkentés miatt csak 66 százalékkal kerül többe egy minimálbéren foglalkoztatott – belekalkulálva a szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók után járó munkahelyvédelmi akcióbeli járulékkedvezményt. Ha pedig a nettó kereseteket vizsgáljuk, akkor a gyermektelenek 52 százalékkal vihetnek haza többet, az egy gyermekesek 69 százalékkal, a kétgyermekesek 110 százalékkal, a háromgyermekesek 123 százalékkal. Ez utóbbi csoport a 138 ezer forintos bruttó bérből 136 ezer forintot kap kézhez. Végezetül: jelenleg a minimálbér adója 20,7 ezer forirint havonta. Ezért a két vagy több gyermekesek számára adómentes a minimálbér, sőt esetükben a kedvezmény jóval nagyobb, a járulékokra is kiterjed.
Mi a kockázata annak, ha nem a mostani gazdaságpolitika marad?
Elsődlegesen a jelenleg uniós szinten is az egyik legjobb reálbér növekedésünket. Másodsorban a jóval nagyobb mértékű kedvezményrendszert, valamint a munkaadói járulékok csökkenése is meg fog állni, ha a jelenlegi gazdaságpolitika nem tud maradni.
