A hazai földalatti gáztárolókban november 15-én 4,56 milliárd köbméter földgáz volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint. A mennyiség kicsit több a 2018-as 4,4 milliárd köbméternél, de a 2018-as is elég volt a téli ellátásra:
az akkori fűtési szezont az ország másfél milliárd köbméteres tartalékkal zárta, tavasztól pedig pedig már nőtt a készlet.
Igaz, hogy a november közepi 4,56 milliárd köbméter érdemben kisebb az egy évvel korábbi 6,3 milliárdnál és a két évvel korábbi 6,4 milliárdnál is, csakhogy azokban az években eléggé túlspájzolt az ország. 2019-ben ugyanis tartani lehetett a gázimport elakadásától, és még az orosz Gazprom is őriztetett saját gázt Magyarországon. A behozatal azonban folyamatos maradt, az időjárás is enyhe volt, így a készletek nagyon lassan apadtak. Jócskán maradt belőlük a következő fűtési idényre is – emelte ki a VG.
A mostani szezonra viszont nem kellett, és nem is volt érdemes túltárolni a magas nemzetközi gázárak mellett. Fontos viszont, hogy az egyetemes szolgáltatásban szükséges mennyiséget a szolgáltatók kötelesek voltak előre beszerezni,
ahogyan rendelkezésre kell állnia az ország 1,2 milliárd köbméteres biztonsági készletének is.
Nyilvános, december 13-i uniós nyilvántartások szerint a hazai tárolókban a fentinél már kevesebb, összesen 4,01 milliárd köbméter gáz van, ez a teljes kapacitás 59,28 százalékának kihasználtságát jelenti. A 24.hu csak 50,12 százalékról ír, mert az adata csak a kereskedelmi tárolókra vonatkozik. Idézi a VGF szaklapot, amely attól tart, hogy a kitárolás mostani üteme mellett 100 nap alatt kiürülhetnek a tárolók. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy aligha reális a jelenlegi kitárolási ütemet folyamatosan változatlannak feltételezni, továbbá – mint a 24.hu is rámutat – az ország támaszkodhat az importra és az említett biztonsági készletre is. Pillanatnyilag is dől a gáz az országba Ukrajna felől, és ezt a mennyiséget megközelítő import érkezik együtt Horvátország, Szerbia és Románia irányából is.
A VGF továbbá kockázatosnak nevezi, hogy a gáztörvény módosítása értelmében a gáztároló cégek kötelesek kölcsönadni a felszabadítható párnagázukat a lakosságot is kiszolgáló egyetemes szolgáltatóknak. A kockázatot az okozná, hogy a párnagáz biztosítja a tároló optimális nyomását.
Csakhogy ez az aggodalom is fölösleges lehet, mert a hangsúly a „felszabadítható” szón van.
A gazdasági lapnak korábban nyilatkozó rezervoár-szakértő kifejtette, hogy nem szentírás a szükséges párnagáz mennyisége, abból bizonyos tétel kivehető úgy, hogy nem csökken a tároló hadra foghatósága. Az azonban tény, hogy a párnagázra nem elsősorban energiahordozóként, hanem a gáztároló részeként kell tekinteni.
(Borítókép: Shutterstock)
