Az intézet honlapján hétfőn megjelent közleményben azt írták, két héttel a választások előtt sem zárul az olló a két nagy politikai tömb között, ráadásul az adatokból úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán háború kifejezetten a kis pártok támogatottságára hatott negatívan.
A pártok szimpatizánsainak mélyelemzéséből az látszik, hogy a Fidesz szavazótáborának 4 százaléka tekinthető bizonytalannak, míg ugyanez az arány a baloldal esetén 41 százalékos – írták, hozzátéve: utóbbi adat Márki-Zay Péter népszerűtlenségével magyarázható.
A kutatás szerint a baloldali szavazótábor 56 százaléka felelt Márki-Zay Péter nevével arra a kérdésre, hogy „Ön inkább azt szeretné, hogy Márki-Zay Péter legyen Magyarország miniszterelnöke, vagy azt, hogy Orbán Viktor?” – tudatták, hozzáfűzve: a válaszadók maradék része nem tudott egyértelműen állást foglalni a kérdésben.
Az intézet úgy véli, ez jól jelzi, hogy a baloldali kormányfőjelöltnek nincs felhajtóereje a szavazatmaximalizáláshoz.
Beszámoltak arról is, hogy a kutatási eredmények alapján a Nézőpont Intézet egy szokatlan választási viselkedési magatartást azonosított: megjelentek az „ingázó” szavazók, a magatartás az aktív szavazók 5 százalékánál érhető tetten.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt továbbra is az aktív szavazók 3 százalékára, a Mi Hazánk viszont már csak 2 százalékukra számíthatna – ismertette az intézet, amely felhívta a figyelmet arra, hogy ha a két kis párt nem tud jelentős mennyiségű szavazót megszólítani az ingadozók közül, akkor nem valószínű, hogy bejut az Országgyűlésbe.
A kutatás március 16. és 21. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Ezer résztvevős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék – olvasható a közleményben.
Borítókép: Róka László / MTI
