Míg Budapest esetében az agglomeráció, addig a vidéki nagyvárosokból a környező kisebb települések irányába indultak el az új otthont keresők, és megnövekedett a kereslet az önálló, saját kerttel rendelkező ingatlanok iránt – derül ki az OTP Ingatlanpont felméréséből.
A budapesti belvárosi és a nagyvárosi ingatlanpiac fokozatos drágulásával már a koronavírus megjelenése előtt is egyre több ingatlankereső fordult az agglomeráció és a környező kisebb települések irányába, hiszen itt kedvezőbb áron lehetett jobb adottságú ingatlanokhoz jutni.
Ezt a folyamatot tovább erősítette a járvány kirobbanása és a home office elterjedése, hiszen egy önálló, saját kerttel rendelkező ingatlan számos előnnyel rendelkezik egy lakáshoz képest.
Zöld és csendes környezet
Az ingatlanválasztást számos racionális és emocionális szempont befolyásolhatja
– mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az adott élethelyzet, például a család bővülése mellett a csend, jobb levegő, a közvetlen szomszédok hiánya, a nagyobb lakótér és az önellátás lehetősége is a családi házak irányába billenti a mérleg nyelvét. Az egyik legfontosabb választási szempont ugyanakkor még mindig az ingatlan ára, az önálló, saját kerttel rendelkező ingatlanok ebből a szempontból is sok esetben előnyösebb választásnak bizonyulhatnak egy belvárosi lakásnál” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője – fejtette ki Valkó Dávid.
Az Eurostat 2019-es kimutatása alapján Magyarország ingatlanállományának körülbelül 70 százaléka ház,
a területi eloszlás alapján ez az ingatlantípus a nagyvárosok esetében 40 százalék, kisebb városok és falvak esetében pedig 78 és 98 százalék. Így elmondható, hogy minél távolabb keresünk családi házat a nagyvárosoktól, annál nagyobb lesz a választék.
Mi az ára egy családi háznak?
A KSH adatai alapján 2019-ben országos szinten körülbelül 157 ezer lakóingatlant értékesítettek magánszemélyek, az önálló házak és társasházi lakások forgalma ezen belül kiegyenlített volt, körülbelül 50-50 százalékban oszlott meg.
Budapesten realizálódott a teljes forgalom egyötöde, de a főváros esetében az önálló házak aránya 10 százalék alatti volt, így valószínűleg minden szempontból azoknak lesz a legnehezebb dolguk, akik itt szeretnének családi házat vásárolni.
A vasútállomásra Budapestig közlekedő zónázó vonat érkezett. (Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán)
Ár szempontjából vizsgálva, 2020. első három negyedévében
- egy budapesti családi ház átlagosan 51 millió forintért,
- megyeszékhelyi lokációval 26,2,
- városokban 14,7,
- míg községekben 9,2 millió forintért cserélt tulajdonost.
A KSH egyedi kérésre összeállított 2019-es települési szintű adatbázisát és a jogállásonként külön megállapított, 2020 első három negyedévi indexét alapul véve a fővárosban egyértelműen a Duna nyugati oldala a drágább, a XII. kerületben az eladott családi házak átlagára 177,7 millió forint, de még a legolcsóbb, XXII. kerületben is 57,6 millió forint. A pesti oldalon, a külső kerületekben már a vidéki nagyvárosi szintekhez hasonló árakkal is lehet találkozni, a XX. kerületben például 31,8 millió, a XXIII. kerületben 29 millió forint körüli a házak átlagos eladási ára – írja a közlemény.
A nyugati régió nagyvárosai közül Veszprémben 38,9 millió, Székesfehérváron 36 millió, míg Pécsett 23,3 millió forint a családi házak átlagára. A keleti országrészben a legdrágább Debrecen (34,9 millió), de Békéscsabán 20 millió alatti, Szolnokon és Miskolcon kicsivel ezt meghaladó, míg Salgótarjánban 11 millió forint a családi házak átlagos eladási ára.
Felújítás és tetőtér
„A saját célú építkezések az elmúlt években visszaszorultak, azonban érdemes megfontolni, hogy a nem értékesítési céllal újonnan épített családi házak esetében az 5 millió forintig visszaigényelhető áfa már nem csak a preferált kistelepüléseken (falusi csok) vehető igénybe – mondta Valkó.
A gyermeket nevelőknek szóló felújítási támogatás maximális 3 millió forintos összegével (pláne kiegészítve az ehhez kapcsolódó akár 6 millió forintos támogatott hitellel) egy családi ház esetében is jelentős korszerűsítések valósíthatóak meg.
Kifejezetten a családi házak bővítését, több generációssá tételét szolgálja emellett a tetőtér beépítési támogatás csok-ra jogosultak részére, amivel új, külön bejáratú lakást lehet létrehozni a ház eddig kihasználatlan részében.
Az Otthonteremtési támogatások lakóingatlan típustól függetlenül elérhetőek, azonban fontos előre tisztázni az igénylés feltételeit, például azt, hogy a kiszemelt családi ház alapterülete megfelel-e a kedvezményes hitel és vissza nem térítendő támogatás feltételeinek – áll a közleményben.
(Borítókép: Hóvirágok (Galanthus) a Végh család kertjében, Vásárosnaményban 2021. február 6-án. A család harminc éve tíz hagymát kapott ajándékba, szaporításuk eredményeként már több mint ötszáz hóvirág borítja kertjüket. (MTI/Balázs Attila)
