A tavalyi népszámlálás időpontjában, 2022. október 1-jén Magyarország népessége 9,604 millió fő volt, 334 ezerrel kevesebb, mint a legutóbbi népszámláláskor, 2011-ben. Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve.
A vidéki városok közül Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség.
Míg a nagyvárosok népessége általánosságban mérséklődött, a vonzáskörzetüké inkább gyarapodott.
Ugyancsak nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén.
A magyarországi települések több mint egyharmadában 500 főnél kevesebben élnek.
A már végleges lakásadatok szerint Magyarország lakásállománya 4,6 millió lakásból áll, 21 százalékuk Budapesten, 52 százalékuk vidéki városokban, míg 27 százalékuk községekben található.
A lakott lakások közel kétharmada téglaépítésű, 13-13 százaléka vályog- vagy panelfalazatú. A lakott lakások 31 százaléka két-, 32 százaléka háromszobás, a négy- vagy annál többszobások aránya 29 százalék. A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben.
Tovább nőtt a nagy lakások aránya, a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületűek 28 százalékot tesznek ki.
Száz lakott lakásra 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb a 2011. évinél.
A lakott lakások 98 százaléka vezetékes vízzel ellátott. A közcsatorna-hálózat jelentősen bővült, a házi csatornát használók aránya kevesebb mint a felére csökkent. A legutóbbi népszámlálás óta több mint ötszörösére, 357 ezerre emelkedett a fűtési célra áramot is használó háztartások száma.
A fenntarthatósági szempontok felértékelődését jelzi a korszerű energetikai megoldások terjedése: 165 ezer lakott lakás olyan épületben van, amelynek van napeleme, 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést és 28 ezer melegvíz-ellátását segíti napkollektor.
Borítókép: Shutterstock
