Új borjelölési szabályok segítik a fogyasztót, de feladatot adnak a borászoknak – jellemezte az új, a borászati termékeken is az élelmiszerekéhez hasonló információk megjelenítését előíró szabályozást Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Az egyébként már december 8-a óta hatályos uniós rendelet által előírt információk megjelenítése a boroscímkéken nehézkes lenne, ezért az agrártárca, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) együttműködésével egy QR-kódos megoldást fejlesztettek ki a kötelezettség teljesítésére. Ezzel az is volt a céljuk, hogy a borászoknak az újabb adminisztrációs kötelezettség teljesítésében egyszerű és gyors megoldást biztosítsanak, és a boros címkék információkkal történő túlzsúfolását is elkerüljék
Ezzel a megoldással az uniós szabályoknak megfelelve a borászok saját honlapjától elkülönülten, a winelabel.huhonlapra vezetve a fogyasztókat nyújt információt a a borról, felsorolva annak
- nevét,
- termékkategóriáját,
- származási igazolását,
- termelőjét.
Ezen felül 100 milliliterre, vagyis egy deciliterre vetítve a megtudhatók lesznek a tápértáék-információk is, vagyis hogy az adott bor mennyi
- energiát
- fehérjét,
- zsírt,
- telített zsírsavakat,
- szénhidrátot,
- ebből cukrot,
- élelmi rostot, valamint
- sót tartalmaz.
A QR-kódot a borászok számára ingyenesen szolgáltatja a HNT. Az uniós rendelet szerint ezeket az adatokat a 2023 december 8-a után készült borok címkéjén kell feltüntetni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy a QR-kódokat – bennük egy „i” betűvel, hogy az esetleg a borász által már korábban használt QR-kódtól megkülönböztessék – csak az idei évjárata palackjain lesz kötelező feltüntetni.
A borágazat eddig is a legáttekinthetőbb, legösszetettebb szabályozással rendelkező termékpályaként működött, a borászoknak nincs titkolni valójuk – szögezte le Brazsil Dávid, a HNT főtitkára, hozzátéve, hogy a jelölési köztelezettségben lehetőséget is látnak, mert bor természetes termék, ami most a fogyasztókban talán jobban tudatosul. Az, hogy ingyenesen biztosítják ezt a borászoknak, megfelel a HNT szolgáltató köztestület profiljának. Úgy számolnak, hogy éves szinten mintegy 300–500 millió forint adatszolgáltatási értéket takarítanak meg így a borászoknak. A QR-kódon feltüntetett adatok az Unió mind a 27 nyelvén elérhetőek lesznek, ami nagy könnyebbséget jelenthet egyes kisebb tételű export esetén, mivel nem kell két-három karton bor miatt külön adatszolgáltatást végezni és QR-kódot készíteni mondjuk litván vagy észt nyelvű információkkal – emelt ki egy gyakorlati példát.
Brazsil szerint a gyorsaság szintén nagy erénye a HNT rendszerének, mert a QR-kódot az uniós tagországok között a leghamarabb, már a bor forgalomba-hozatali eljárásának vége előtt, a végső származási bizonyítvány kiadásakor át tudja adni a borászoknak.
A Világgazdaság kérdésére – hogy máshol létezik létezik-e az unióshoz hasonló jelölési kötelezettség a borágazatban – Brazsil Dávid elmondta, hogy korábban egyes országok esetében az exporttételeken fel kellett tüntetni a kalóriatartalmat, de egyéb jelölési kötelezettségről nincs tudomása. Mint mondta,
ez a szabályozás a hazai borász szakma számára a nehezen értelmezhető kategória volt. Az pedig szerinte életidegen, hogy az egyes jellemzőket egy deciliterre kell vetíteni, mert bár a boroknál ez értelmezhető mértékegység, a söröknél és azt égetett szeszeknél már kevésbé.
Feldman Zsolt ehhez azt tette hozzá, hogy a borágazatra három szabályozási rezsim vonatkozik – a piaci, az élelmiszer- és a jövedéki – és ezzel a jelölési előírással az élelmiszer-szabályozás a maga eszközeit próbálja érvényesíteni.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: Shutterstock
