A favipiravirt eredetileg influenzatünetek enyhítésére fejlesztették ki, generikus hatóanyagként bárki előállíthatja. Ázsiában már sikeresen alkalmazták koronavírussal fertőzött betegeken is, bár hatékonyságát hagyományos klinikai vizsgálatokkal még nem igazolták, ezért egyelőre sem Európában, sem Amerikában nincs törzskönyvezve – derül ki az ITM közleményéből.
A Magyarországon zajló fejlesztés így kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a gyártókapacitás gyors kiépítése nemcsak a járvány elleni hazai védekezést segítheti, hanem exportképes termék is nyerhető belőle.
Schanda Tamás szerint a koronavírus okozta világjárvány kihívásaira a tudomány és az innováció adhat válaszokat. „Jelenleg több tucat olyan projektet támogatunk, amelyek a gyors és hatékony gyógymódok, terápiák kifejlesztését, orvosi eszközök, felszerelések előállítását célozzák.
Minden lehetséges módon megvédjük a magyar emberek életét, egészségét, kiépítjük az önellátáshoz szükséges gyártókapacitásokat, és ha lehet, megoldásainkkal hozzájárulunk a globális veszélyhelyzet enyhítéséhez is.
Az eredményes kutatási és fejlesztési tevékenység ahhoz is hozzájárul, hogy – fokozatosan és szigorú menetrend mellett – újraindítsuk az életet Magyarországon – hangsúlyozta az MTI-nek az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára. „A favipiravir hatóanyag hazai előállítását, klinikai tesztelését és a gyógyszergyártás elindítását a magyar állam a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból összesen több mint 370 millió forinttal finanszírozza” – tette hozzá.
„Nemcsak a vírussal, hanem az idővel is versenyt futunk. Ilyenkor a leggyorsabb gyógyszer az, amit már ismert eredményekre támaszodva állítunk elő, hiszen egy teljesen új hatóanyag kifejlesztése és klinikai tesztelése sokkal hosszabb időt venne igénybe” – mondta el a projektről a távirati irodának Keserű György Miklós akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője.
Gyógyszerek a gyártósoron a Meditop Kft. új üzemében, amelyet 2014. július 4-én avattak fel Pilisborosjenőn. (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
Az összefogás ereje abban áll, hogy mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért: a konzorciumot vezető Természettudományi Kutatóközpont dolgozta ki laboratóriumi eljárást, a szükséges hatóanyagot az Első Vegyi Industria Zrt. és a Richter Gedeon Nyrt. együttműködése biztosítja, míg a készítményt a Meditop Gyógyszeripari Kft. fogja gyártani.
A klinikai vizsgálatokban a kutatói kezdeményezésű klinikai vizsgálatok szervezésére és lebonyolítására létrejött országos HECRIN konzorcium tagjai, a négy klinikai központtal rendelkező orvosi egyetem, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vesznek részt.
A gyógyszer bevezetéséhez a most lezárult laboratóriumi fejlesztés után további három fázis szükséges, amelyek akár már nyáron lezárulhatnak. Ha a gyártókapacitás hamar kiépül, az nemcsak az itthoni védekezésben jelent majd gyors segítséget, hanem Magyarország egyik újabb sikeres exporttermékét adhatja
(Borítókép: Maxim Ermolenko, PuzzlePix/Shutterstock)
