Németországban ha beüt a krach és az Oroszországi Föderáció (OF) teljesen elzárja a gázcsapokat, a gazdaság idén akár 12-13 százalékos visszaesést szenvedhet, véli a Der Spiegel. Ez nagyobb mértékű, mint amilyen hanyatlást az elemzők az Ukrajnát megtámadó OF gazdaságában prognosztizálnak. És ami Magyarországnak, a régió többi, a német autóiparral szorosan kooperáló államának, első sorban Szlovákiának is különösen fájhat: a német autóipar visszaesése még a gazdaság egészére vonatkozó 12-13 százaléknál is nagyobb lehet.
Németország láthatóan belegabalyodott az energiaválság számtalan szálába. Ami az előállított villamos energiát – a német ipar alapját – illeti, már nyilvántartanak „szénáramot”, „atomáramot”, „gázáramot”, „megújuló energiából származó áramot”. Berlinnek, amelyet az oroszországi gázimport korlátozása kényszerhelyzetbe hoz, a „melyik ujjamat harapjam meg” dilemmával kell szembenéznie. A földgáz helyettesítésére valamelyik régi, hivatalosan visszaszorítandó, de a szükség törvény bont elv alapján elkerülhetetlen, környezetszennyező energiahordozóhoz (szén, atomerőmű) kell nyúlnia, azt ideiglenesen megerősítenie. Különböző érdekcsoportokkal kell számolni, az egyik legerősebb a szénlobbi, de számottevő a földgázlobbi (akiket most Gerhard Schröder ex-kancellárral az élen moszkovitáknak titulálnak), az atomenergia-lobbi (az üzemeltetők) befolyása is.
És akkor még nem beszéltünk a pártokról, a háromszínű kormánykoalícióról. A közlekedésilámpa-koalíció (piros: SPD, sárga: FDP, zöld: Zöldek) majdnem a felbomlás szélére sodródott az energiavitákkal, írja a tagesschau.de honlap. Olaf Scholz szocdem kancellár elég színtelen pozícióval, de igyekszik a nézetek összehangolására, szorgalmazza a gáztárolók feltöltését, LNG-terminálok létesítését – és a szénerőművekhez való visszatérést. Ugyanakkor hamburgi szűkszavúsággal csak annyit mond: „Nö” (nem), amikor az energiagondoknak a lakosság nyakába való zúdításáról, a németek rövidebb tusolásáról, vagy a téli lakáshőmérséklet-csökkentéséről kérdezik. Az sem kevésbé kényes kérdés, hogy az elmúlt évtizedekben, CDU és szocdem vezetéssel a németek az olcsó oroszországi gáz-olajimportjukkal komoly versenyelőnyre tettek szert a globális ipari versenyben.
A Zöldek egyértelműen a környezetkímélő energiaforrásokat támogatják, de álláspontjukban a politikai, ökológiai és a gazdasági szálak összekuszálódnak, amikor a környezetkímélőnek tartott, de politikailag megengedhetetlen atomenergiáról van szó. Hiszen az egész párt, a zöld mozgalom az atomenergia betiltásáért évtizedekkel ezelőtt küzdő csoportokból nőtt ki. Az FDP (liberálisok) számlájára írják pozitív vagy negatív előjellel, hogy felvizezték a belsőégésű motorokkal felszerelt személyautók, kisteherautók 2035-től életbe léptetendő tilalmát. Ezt azzal érik el, hogy a CO2-semlegesnek kikiáltott E-üzemanyagok (szakterminológia szerint: „virtuálisan karbon-semleges” e-fuels), azaz megújulókból előállított hidrogén és szén-dioxid, CO2 keverésével előállított/kezelt benzin, dízel, kerozin használatát engedélyezik 2035 után is a belsőégésű motorokban. A Spiegel ennek alátámasztására emlékeztet a német közvéleményben elterjedt nézetre, hogy a liberálisok szeretik a (belsőégésű motoros) sportkocsikat… És azok elmennek e-fuellel is.
Mint a Renewable Energy Magazine hírül adja, Hamburgban egy konzorcium (amelynek tagja a Uniper, a Siemens Energy és az Airbus is) tervezi az e-fuels csoportba sorolt, „virtuálisan” CO2-semleges Fenntartható Légijármű Üzemanyag (SAF, más néven Power-to-Liquid kerozin) gyártását. A „virtuális” vélhetően arra is utal, hogy az eljárás meglehetősen drága. Van benne pikáns elem is: a gyártási folyamat magában foglalja a náci rezsim által a második világháborúban alkalmazott technológiát, a Fischer-Trops eljárást, amely szénből állított elő benzint, dízel-olajat. Amivel a német harckocsikat feltöltötték, amikor Hitler cégei kiszorultak a romániai, magyarországi olajkitermelésből.
A jelen helyzet szerint a berlini központi kormányzat a klímavédelem, környezetvédelem szempontjából az egyik legrosszabbat, a szénáramot választja. Azaz újra befűtik a széntüzelésű, gőzt, majd abból turbinákkal-generátorokkal elektromos áramot adó erőműveket. A kézenfekvő és nem környezetterhelő megoldást, a még működő három német atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását technológiai-gazdaságossági ál-érvekkel elutasították. A német szénlobbi, amelynek bányáiban, erőműveiben százezernél több ember dolgozik, most ünnepel. A berlini vezetés ígéretei szerint a „szénáram” termelése ideiglenes megoldás addig, amíg a megújuló áramtermelés (szél-, nap-, dagály-apály erőművek) olyannyira lábra kap, hogy fenntartható módon kikapcsolhatják a „szénáramot”.
Mint az ENTSO-E megjegyzi, a megújulók az energiamix 24 százalékát, a hagyományos energiaforrások 74 százalékát tették ki. Jegyezzük meg, tavaly a szénalapú energiatermelés növelte részarányát, mert a megújulók nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket. Ami pedig a felhasználási források szerinti csoportosítást illeti, tavaly a kőolaj volt a legfontosabb német primer-energiaforrás, amit első sorban a járművel meghajtására (benzin, dízel), kisebb mértékben háztartási fűtőolajként használtak. A földgázt elsődlegesen házak fűtésére, főzésre használták, de egy részéből gáz-erőművekben elektromosságot állítottak elő – jegyzi meg a tech-for-future.de kiadvány.
A barna- és feketeszént alapvetően erőművekben áramtermelésre, kisebb mértékben távfűtésre használták. Nyolc százalékkal részesedett a környezetszennyező biomassza, amelynek a felét a tüzelésre elhasznált fa adta, a másik felét a biogáz. A szélenergiából kizárólag elektromosság generálódott. Az elmúlt két évtizedben alapvetően nem változott a német energiafelhasználás szerkezete. A legnagyobb mértékben a környezet-tiszta atomenergia vesztett súlyából, a szén és az olaj aránya kismértékben visszaszorult, viszont megjelent a szél- és a napenergia, amely nem tudott meghatározóvá válni.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
