Kubitschek szerint az államot "ki kell szabadítani a pártok karmaiból", hogy a döntések ne a pártok és a mögöttük álló lobbicsoportok érdekeit szolgálják, hanem a társadalomét, valamint helyreálljon a jog és a rend. Egyben kérlelhetetlen fellépést sürgetett azokkal szemben, akik 2015-ben milliónyi migráns beengedésével káoszt teremtettek.
Az a tény, hogy sok fiatal szakember érkezik legálisan a német munkaerőpiacra, stabilizálást jelent, ugyanakkor hozzájárul a kibocsátó államok ingataggá válásához. A dolgozni tudókat és akarókat "szerencselovagok, lusták és bűnözők is követik" – jegyezte meg.
Azt mondta, Németország máig nem tudott megbirkózni a Wilkommenskultur, a befogadás kultúrájának következményeivel, sem azzal a ténnyel, hogy kormányzati szinten szegték meg a fennálló szabályokat. Akik ezt a veszedelmet okozták, még mindig hivatalban vannak – jegyezte meg Götz Kubitschek.
Mint mondta, a népnek minden körülmények között származási és sorsközösségnek kell maradnia, hozzátéve, hogy a ma már csak relatív homogenitású Németországban a németek többségének megőrzése és az alkalmazkodni akaró és tudó migránsok integrációja a cél.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Németországnak láthatóan az a célja, hogy a jogalkotással és -alkalmazással, beruházásokkal nagy hadsereg kiépítése nélkül váljon "Európa urává".
Véleménye szerint Berlin a törekvéseit úgy próbálja érvényesíteni, hogy "mindig valamilyen európai összérdekről beszélnek, de a végén mindig a németek pénztárcája lesz vastagabb". Úgy fogalmazott: Helmut Kohl egykori kancellár számára "személyes ügy is volt, hogy Európa keleti fele felszabaduljon", aktívan törődött a régióval, utódairól azonban ez már nem mondható el.
Schmidt Mária szerint 2015-ben, a migráció kezelésénél stratégiai hibát vétett a helyzettel mit kezdeni nem tudó német politikai elit, amelynek ma nem tetszik, hogy az 1945 óta stabil, de elszürkült pártstruktúrát felbolygatta a mondanivalóval és támogatottsággal bíró Alternatíva Németországnak (AfD).
