Az alapítvány bejegyzésében arról ír, hogy „A „Trianon” témát a magyar politika napjainkban is eszközként használja, különösen a békeszerződés aláírásának közelgő 100 éves évfordulója kapcsán. A kormányzaton belüli és azon kívüli nacionalista irányzatok hatalompolitikai megfontolások alapján arra használják a trianoni békeszerződést, hogy az államhatárokon belül élő magyarok és a határon túli magyarok körében patriotista érzelmeket szítsanak”.
Tehát, ha jól értjük pont a németek azok, akik rajtunk kérik számon a nacionalizmust és a határon túli magyarok támogatását. Azok a németek, akik két világháborút robbantottak ki, azok a németek, akik a második világégést a pángermán eszme miatt szabadították rá a világra, azok a németek, akik véghezvitték az Anschlusst, azok a németek, akik bekebelezték Csehországot, azok a németek, akiket a két világháború között a versailles-i békerendszer felrúgása éltetett.
Már ez önmagában is ad egyfajta pikantériát a német alapítvány bejegyzésének, ám ennél is képesek tovább menni: „Az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés egyike volt azoknak a nemzetközi szerződéseknek, amelytől azt várták, hogy az I. világháború vérontásait követően lehetővé teszi a béke helyreállítását Európában.”
Szóval Trianon a béke záloga? A németek persze lehet, hogy így látják, hiszen nem az ő ezeréves országukat verték szét egy tollvonással. Ja, hogy nincs ezeréves országuk? Hát igen, így rögtön más.
Trianon több szempontból is Európa legnagyobb szégyene. Egy olyan országot büntettek meg akkor, ami nem kirobbantója, hanem elszenvedője volt a világháborúnak. Többmillió magyart szakítottak el országunktól, kitéve őket az utódállamokban bevett szokásnak számító atrocitásoknak. A történelem legabszurdabb békéjének köszönhetően vált Ausztria önálló állammá, sőt, annak ellenére, hogy minket ők rángattak bele a világháborúba, a történelemben egyedülálló módon jutalmat is kaptak (Őrvidék, ma Burgenland). Trianon nemcsak azért Európa szégyene mert egy ezeréves országot csonkítottak meg, hanem azért is mert a saját rendelkezéseit sem tudta betartatni (persze csak ha a magyarok jogairól volt szó).
De ha Trianon a béke záloga volt, kérdem én, a német alapítvány miért nem mondjuk Versailles-al foglalkozott? Ja, hogy akkor elő kellett volna venni a történelemkönyveket és átbogarászni Hitler tevékenységét? Hitler a versailles-i békerendszernek köszönhetően tudott hatalomra kerülni, Versailles miatt hitték el az emberek, hogy őket igazából hátbaszúrták a zsidók és (Hitler szavaival) a „November emberei”. Versailles miatt érezhették jogosnak az emberek az Anschlusst és a világháború kirobbantását. Versailles miatt éreztek diadalittas örömöt, mikor ugyanott és ugyanabban a vasúti kocsiban íratták alá a lerohant franciákkal a fegyverszüneti megállapodást, melyben 1918-ban a németek voltak kénytelenek megadni magukat.
A Friedrich-Ebert-Stiftung a „Trianonozás” és Magyarország bírálata helyett talán foglalkozhatna inkább a német történelemmel és megnézhetné például, hogy a német lakosság 95%-a a nemzetiszocialista rezsim nyertese volt. Megnézhetné, hogy egykoron imádott Führerük mit és hogyan tett országával és Európával. Vagy akár újrajátszhatná Versailles-t, ha ahhoz van kedve, de úgy, hogy a világháború valódi felelőseinek (németek, osztrákok) országait darabolja fel és veszi el területük kétharmadát.
Fotók: Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest/Facebook
