Angela Merkel vélhetően utoljára mondott beszédet a Bundestagban kedden. A szeptember végén a politikától 16 év kormányzás után visszavonuló kancellár a konzervatívok jelöltje, Armin Laschet mellett kampányolt, aki, szerinte, a stabilitást, megbízhatóságot, mértéktartást képviseli, és a legjobb úton vezetné tovább Németországot egy CDU/CSU kormány élén.
Merkel egyúttal heves támadást intézett az SPD kancellár-jelöltje, a jelenlegi kancellár-helyettes, Olaf Scholz ellen. Felrótta a szociáldemokraták jelöltjének, hogy nem utasítja el a koalíciós kormányzás lehetőségét az egykori keletnémet állampárt utódszervezetével, a Die Linkével. A kancellár kifogásolta Scholz-nak azt a múlt heti megjegyzését is, amelyben azt sugallta, hogy a tömeges oltások során használt koronavírus elleni vakcinák kísérleti stádiumban lévő szerek, amelyeket megfelelő vizsgálatok nélkül adtak be az embereknek. Merkel ezzel kapcsolatban kijelentette:
Sem Olaf Scholz, sem én, és senki más sem volt kísérleti nyúl az oltási kampányban.
A kancellár az utóbbi években rendre a kormánypártok – a CDU/CSU pártszövetség és az SPD – közötti egyetértésre, a közös ügyekre helyezte a hangsúlyt parlamenti felszólalásaiban. Ám alig három héttel a parlamenti választások előtt hangnemet váltott. A legfrissebb közvélemény-kutatásokat látva ez nem meglepő. A legutóbbi felmérések szerint Scholz sokkal népszerűbb (53 százalékos támogatottság) a szavazók körében mind Laschetnél (18 százalékos támogatottság), mind a Zöldek kancellár-jelöltjénél, Annalena Baerbock-nál (14 százalékos támogatottság), aki plágium-botránya miatt egy ideje magyarázkodni kényszerül a nyilvánosság előtt.
A szeptember 26-ra kiírt választásokon
- a legújabb felmérések szerint az SPD a szavazatok 24-26 százalékát gyűjtheti össze,
- a CDU/CSU pedig 20-22 százalékos eredménnyel a második helyen végezhet.
A Zöldek 17-19 százalék körül állnak. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 12-13 százalékára számíthat, a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavaztok 11 százalékát gyűjtheti össze, az SPD-től balra álló Baloldal 6 százalék körüli eredménnyel végezhet. Így az eddigi kettő helyett valószínűleg három partnerre lesz szükség parlamenti többségre támaszkodó kormány alakításához.