A szélsőséges iszlamista környezetben nevelt gyermekek "nem elhanyagolható fenyegetettségi potenciált" jelentenek, és vannak arra utaló jelek, hogy körükben a többi gyerekhez képest "gyorsabban, korábban és nagyobb valószínűséggel" történik meg a radikalizálódás.
Ezeket a gyerekeket olyan világkép alapján nevelik, amelyben az erőszak elfogadottnak, és valamennyi idegen csoport alávalónak számít- idézett a nemzetbiztonsági szolgálat jelentéséből a Berliner Morgenpost című lap.
Hans-Georg Maassen, a BfV elnöke a fővárosi lapnak elmondta, hogy a "dzsihadista szocializáció" – a szélsőséges iszlamizmus tanain alapuló neveltetés – "aggasztó", és a következő évek egyik alkotmányvédelmi kihívása.
Hans-Georg Maassen tavaly több előadásában beszélt arról, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez (IÁ) csatlakozott német harcosok a dzsihadisták elleni műveletek miatt igyekeznek hazajuttatni családjukat a Közel-Keletről. Ez nehéz feladat elé állítja a szolgálatot, mert az IÁ "agymosásán" nevelkedett gyermekek és fiatalok is érkezhetnek Németországba, és kialakulhat egy "új dzsihadista nemzedék" – emelte ki a BfV vezetője.
Azonban a Berliner Morgenpostban idézett elemzés szerint nemcsak az IÁ szíriai vagy iraki területeit megjárt családokban nevelt gyermekek válhatnak veszélyessé, hanem azok is, akik nem hagyták el Németországot.
A BfV becslése szerint a két típust együttvéve több száz gyerek és fiatal felnőtt élhet szélsőséges iszlamista családban Németországban.
Az ifjú dzsihadista generáció megjelenésének veszélye miatt felerősödött a politikai vita arról, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok hány éves kortól vehetnek valakit megfigyelés alá. A szövetségi kormány 2016-ban 16 évről 14 évre szállította le a korhatárt, de a bajor kormány a 14 év alattiak megfigyelését is engedélyezi a tartományi alkotmányvédelmi hivatalnak, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormánya pedig a bajor minta átvételét mérlegeli – áll a Berliner Morgenpost beszámolójában.
