"Nem véletlenül égnek a svéd zsinagógák"

Hírek
Hegedűs Zoltánnal, Demeter Szilárddal, Jeszenszky Zsolttal, és Megadja Gáborral beszélgettünk. A Figyelő publicistáit arról faggattuk, hogyan értékelik 2017-et, és mit várnak a jövő évtől. Szókimondó interjúnkat - bevándorlásról, a Jobbikról és a jövő évi választásokról, valamint az új kormány feladatairól - teljes egészében a december 21-én megjelent karácsonyi dupla számunkban olvashatják.

– A migrációs válság nem ért véget. Meg lehet jósolni, hogy mi lesz ennek a vége?

H. Z.: Látható, hogy az Európai Unió nem tudott kielégítő válaszokat adni a migrációra. Küzdelmes évek várnak ránk.

J. Zs.: Sajnos a liberális és a nemzeti erők világszintű küzdelme során egy-egy karakteres trumpi döntés – gondolok itt például Jeruzsálem izraeli fővárosként való elismerésére – a Közel-Keleten kiválthat olyan reakciókat, amelyeknek a következménye az lehet, hogy bármikor felütheti a fejét újabb fegyveres konfliktus. És nem kizárt, hogy ez egy nagyobb migrációs hullámot indít el. Nagy kérdés, hogy ebben az említett küzdelemben megéri-e ilyen karakteres döntéseket hozni…

M. G.: A liberális térfélen közkeletű álláspont, hogy Európából nem szabad erődítményt létrehozni, mert emiatt sokkal többen fulladnak majd a tengerekbe. Nekem pedig meggyőződésem, hogy létre kell hozni az Európa-erődöt, mert így kevesebben fognak megfulladni, ugyanis ez egyértelmű üzenet lenne: ne gyertek, ide nem juttok be. Az európai országoknak egyenként kell keményen fellépniük – nem szabad várni az EU-ra, mert soha nem fog dönteni, puha és alkalmatlan szervezet. De nyilvánvaló, hogy csak azután születhetnek ilyen döntések, ha új, nemzeti kormányok alakulnak, amelyek osztják majd a visegrádi országok és az USA keményebb migrációs álláspontját. Egész egyszerűen azért szükséges most ilyen határozatokat hozni, mert ha ez nem történik meg, később lőni kell. Orbánnak ebben is igaza van: először a válságövezetekben szükséges rendet tenni, így lehet megakadályozni, hogy a migránsok elinduljanak Európa felé.

D. Sz.: A helyzet az, hogy az ezekben a válságövezetekben – Afrikában és a Közel-Keleten – élők háborúban szocializálódtak. A fekete kontinensen, amióta a legtöbb állam felszabadult a gyarmattartók uralma alól, a törzsek folyamatosan háborúban állnak egymással, napi szinten találkoznak az erőszakkal, szemrebbenés nélkül gyilkolnak, ha kell. Ők nem fognak nálunk kopogtatni, semmit sem kérnek majd tőlünk, hanem jönnek és elveszik, amire szükségük van. A svéd alvilág már most tele van ilyen figurákkal, a svéd állampolgár meg – még ha az európai parlamenti képviselők a bevándorlás mellett is állnak ki Brüsszelben – az utcákon ezekkel az alakokkal találkozhat nap mint nap. Olyan törzsi, vallási fegyveres konfliktusokat importálunk mindenféle ellenőrzés nélkül, hogy egyszer csak arra ébredünk: a szomszédaink egymást lövik, és minket is bármikor eltalálhat egy eltévedt golyó.

M. G.: Vagy épp egy célzott golyó. Ne felejtsük el a sorozatos terrorcselekményeket, és azt sem, hogy nem véletlenül égnek a svéd zsinagógák.

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink