A reálgazdaság járványhatásoktól mentesen koncentrálódik tovább, elmaradt a nagy cégmegszűnési hullám, amitől sokan tartottak.
A múlt év végén már csak 546,3 ezer céget tartottak számon Magyarországon, míg 2019-ben még 552,5 ezret – derült ki a Nemzeti Cégtár adataiból.
A tavaly bejegyzett több mint 28,9 ezer cég csupán 62-vel kevesebb, mint az egy évvel korábban útjára indított vállalkozások száma, míg a megszűnések 30,2 ezres múlt évi száma 4949-cel el is maradt a 2019-es adattól.
Mindez kedvezőbb képet fest az előzetesen vártnál, hiszen a koronavírus-járvány március óta lassítja a gazdaságot. A versenyszféra koncentrálódása immár hosszú évek óta tartó folyamat, arra azonban érdemben nem erősített rá a járvány negatív hatása. Sőt, míg négy-öt éve 20-25 ezerrel több cég húzta le a rolót, mint amennyi megkezdte működését, 2020-ban már az 1300-at sem érte el a különbség. Mivel jelentős Covid-hatás a felszámolások és a csődeljárások számában sem érhető tetten, az éves csökkenés javarészt a tevékenységüket szüneteltetőkkel magyarázható a statisztikában.
A teljes körű kamarai regisztráció elindított egy folyamatot, amelynek lassan a végére érünk
– mondta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Így egyre kevesebb olyan piaci szereplőt hordoz a cégadatbázis, amely nem folytat tényleges vállalkozói tevékenységet. Az MKIK 13 tematikus munkacsoportot felállító elnöke szerint ahogy tavaly márciusban egyik napról a másikra állt le a gazdaság, úgy ugyanilyen hirtelen indul majd be újra minden, amint elérjük az átoltottságot. Szinte azonnal váltak fölöslegessé a pincérek, a szakácsok, és ugyanígy rögtön lesznek nélkülözhetetlen, amint feloldják a szállodák, az éttermek korlátozását. De túl a munkaerőpiaci anomáliákon Parragh László szerint az is fordulópont lehet, amint az átmenetileg nem törlesztett lakossági hitelek újra súlyos családi teherré válnak.
Reménykeltő, hogy nincsenek tömeges cégmegszűnések, mert az nagyban csökkentené a gyors és tartós kilábalás esélyét
– reagált lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Megerősítette, hogy sokan kivárnak, és ha nagy a baj, inkább szüneteltetik a tevékenységüket, ebben a körben túlnyomórészt egyéni vállalkozókról beszélünk. A szakértő szerint
a talpon maradást a hitelmoratórium mellett segítik a beruházást, illetve a munkahelymegtartást ösztönző gazdaságpolitikai intézkedések, valamint a jegybanki áthidaló konstrukciók.
Úgy látja, az ipari megrendelésállomány biztatóan alakul, a hangsúly inkább azon lesz, hogy a nagyobb mértékben sérült szolgáltató szektor mennyire tud tavasszal-nyáron visszatérni a normális kerékvágásba.
A feldolgozóipar hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez Magyarországon európai összevetésben is magas, márpedig az ipari teljesítmény stabil
– hangsúlyozta a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke. Kiemelte, hogy több ágazat meg is erősödött az utóbbi időszakban, ilyen az egészségipar, az élelmiszeripar, a gépgyártás, az elektronika és a védelmi ipar is. A mérleg másik serpenyőjében viszont ott vannak a kárvallott szolgáltatók, élükön a turizmus-vendéglátás és a rendezvényszervezés szereplőivel. Essősy Zsombor szerint a következő hónapokban konszolidáció s vele együtt piacritkulás jön. Az elnök szerint elképzelhető, hogy talán mégsem kell annyi taxis, masszőr vagy éppen személyi edző. Úgy véli, a multinacionális cégek hazai leányvállalatai hamarabb dobják be a törölközőt, ha kedvezőtlenül alakul az üzleti környezet, mint azok a többgenerációs családi vállalkozások, amelyek tagjai évtizedek óta szívvel-lélekkel dolgoznak. Essősy Zsombor emlékeztetett: miután a forint egy év alatt 10 százalékkal gyengült az euróval szemben, 10 százalékkal erősödtek azon termelő, gyártó kkv-k pozíciói, amelyek exportálnak vagy épp a belföldi piacon importot váltanak ki.
(Borítókép: jertam2020, PuzzlePix/Shutterstock)
