Gyakran támadja azzal a kormányt a vele szemben álló politikai tábor, hogy összeszerelő üzemekre alapozza a gazdaságot. Ez a vád burkoltan azt jelenti, hogy alacsony szintű munkára, alacsony hatékonyságra és alacsony bérekre épül a gazdaság szerkezete. A valóság meglátásához mindenképpen érdemes elhagyni a politikai csatározások mezejét. A kormány legfrissebb konvergenciaprogramja számokkal támasztja alá az elmúlt években végbement változásokat.
A működőtőke-befektetéseknek fontos szerepe van a magyar gazdaság fejlődésében, valamint abban, hogy be tudjunk kapcsolódni a globális ellátási láncokba. A kelet-közép-európai országok „lokalizációs és költségelőnyeire támaszkodva” jelentős feldolgozóipari befektetések érkeztek a régióba az elmúlt évtizedekben.
Ezek a beruházások nem csupán a gazdaság strukturális átalakulásához vagy a foglalkoztatás növekedéséhez járultak hozzá, de a fejlődési folyamat részeként az egyre képzettebb és speciális tudású humán tőke iránti igény is megjelent a vállalatok részéről. A munkaerőpiac az évtizedek során lépést tartott a Magyarországon működő globális cégek egyre magasabb szintű elvárásaival is.
A felhalmozott „know-how-ra”, a tapasztalt és magasan képzett humán tőkére támaszkodva számos, újonnan érkezett vagy már itt működő vállalat hozott létre termékfejlesztéshez, értékesítéshez, vagy értékesítést követő szolgáltatáshoz kapcsolódó részlegeket.
Ezen folyamatokkal párhuzamosan a magas hozzáadott értéket előállító ágazatok jelentősége növekedett Magyarországon. A szakmai tudományos és műszaki tevékenység bruttó hozzáadott értéke a teljes nemzetgazdaságon belül a 2010-es 5,7 százalékról 2022-re 6,4 százalékra emelkedett, megközelítve az európai uniós átlagot – olvasható a dokumentumban.
A kutatás-fejlesztés (K+F) területen foglalkoztatottak aránya a nemzetgazdaság egészében a 2010-es 0,8 százalékról 2022-re 1,3 százalékra nőtt Magyarországon, szintén közeledve az Európai Unió átlagának 1,5 százalékos mutatójához.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: PuzzlePix/Shutterstock
