Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint nem hozott sok újdonságot az MNB negyedév végi kamatmeghatározó ülése. A monetáris testület szerint az egynapos betéti gyorstendereken továbbra is fenn kell tartani a 18 százalékos kamatszintet. Az MNB megismételte korábbi álláspontját: a 18 százalékos kamatláb mérséklésének feltétele az ország kockázati megítélésének tartós javulása. A magyar gazdaság fundamentumait illetően több területen is a javulásra hívta fel a figyelmet a kamatdöntést követő alelnöki sajtótájékoztatón Virág Barnabás. Az inflációs csúcson vélhetően túljutott a magyar gazdaság. A következő hónapokban az infláció lassú, majd egyre gyorsabb ütemű mérséklődése várható. Kedvező, hogy megindult a folyó fizetési mérleg egyenlegének trendszerű javulása. A jegybank várakozásai szerint az idén a folyó fizetési mérleg hiánya megfeleződhet. Egy újdonságot hozott a mostani ülés: miután az energiapiaci árak elmúlt hónapokban látott csökkenése az energiaegyenleg fokozatos javulását eredményezi, így csökkent az energiaimportőr vállalatok devizafedezési szükséglete. A Monetáris Tanács arról döntött, hogy az energiaimporthoz kapcsolódó euróeladási eszköz március 31-ig marad elérhető. Indokolt esetben viszont készek az eszköz újbóli használatára. A jegybanki előretekintő iránymutatás változatlan maradt: „A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.” Az elmúlt hetek piaci turbulenciája ismét megmutatta a forint sebezhetőségét, erős volatilitását, márpedig az MNB véleménye szerint a piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. „Így dacára az egyensúlyi és az inflációs képben bekövetkező lassú javulásnak, úgy látjuk, továbbra nincs napirenden a monetáris enyhítés. Miután pedig a 18 százalékos egynapos betéti kamatláb mérséklésének feltétele a kockázati megítélés tartós javulása, a kamatdöntő ülés után is fennmaradt az eddigi bizonytalanság a normalizáció kezdetét és menetrendjét illetően” – jelezte Nyeste Orsolya.
Regős Gábor, a Makronom Intézet vezető közgazdásza szerint a jegybank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a monetáris kondíciókon. A kamatkondíciók nem módosultak, míg a tartalékrátával és annak kamatozásával kapcsolatos korábbi bejelentések csak április elsejétől fognak életbe lépni. A tartalékrátával kapcsolatos változtatások alapvetően nem jelentenek sem szigorítást, sem lazítást: a tartalékráta emelése bár tartósan leköti a piaci likviditás egy részét, de ennek a likviditásnak jelentős része eddig is a jegybanknál parkolt. A kamatozás csökkentése is inkább a jegybanki kiadások mérséklését jelenti, mint tényleges lazítást, hiszen a szabad forrásokra fizetett kamat nem változik, azaz ennek a piaci kamatokra nincs hatása. Az intézkedés ugyanakkor jól mutatja, hogy a koronavírus során a gazdaságba pumpált likviditás csökkentése a szigorító politika lényeges eleme, azonban ennek gyakorlati végrehajtása a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül nem egyszerű feladat. Újdonság, hogy a jegybank csak március végéig biztosítja az energiabeszerzéshez szükséges devizaszükségletet. Fontos hangsúlyozni, hogy az MNB-nek lehetősége sem volt még a lazításra: az inflációs célkövetés értelmében a forintot inkább erősítenie kell. Az elmúlt időszakban ráadásul a forint árfolyama az amerikai és svájci bankcsődök nyomán gyengült, amely a kockázatkerülés fokozódása miatt is indokolttá tette a jegybanki szigort. Egyelőre nincs szükség további szigorításra sem – jelezte Regős Gábor.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője rámutatott: tovább romlott a külkereskedelmi mérleg tavaly novemberben. Az elmúlt év első tizenegy hónapjában több mint 8 milliárd eurós hiány keletkezett. A múlt év novemberében 1,283 milliárd euróra rúgott a termék-külkereskedelmi mérleg deficitje, miután a több mint 13,1 milliárd eurós export mellé 14,4 milliárd eurót meghaladó import társult. „ Az elmúlt év második felében elsősorban a gázbeszerzések miatt ugrott meg a külkereskedelmi hiány, a novemberi deficit a harmadik legmagasabb érték volt a múlt év első tizenegy hónapját nézve. Tavaly augusztusban mintegy 1,6 milliárd euró, júliusban pedig 1,3 milliárd euró volt a mínusz, július és november között pedig 0,7-1,6 milliárd euró között mozgott a havi hiány. Így január és november vége között összesen 8 milliárd eurós hiány halmozódott fel a mérlegben, szemben az egy évvel korábbi pozitív szaldóval. Összességében majdnem 10 milliárd euróval romlott a termék-külkereskedelmi mérleg pozíciója” – értékelte a friss KSH-adatokat Németh Dávid. A szakember szerint a külkereskedelmi mérlegben javulást hozhat, ha a gáz nemzetközi árfolyama tartósan a mostani szinteken stabilizálódik. “Szintén kedvezően befolyásolja a szaldót, hogy már a múlt év őszén megindult az alkalmazkodás, azaz kevesebb energiát használunk fel. Emellett a teljes lakossági fogyasztás is visszaesést mutat” – jelezte Németh Dávid.
Borítókép: illusztráció/Fotó: treety, PuzzlePix/Shutterstock
