– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott keddi ülésén az alapkamaton, amely így változatlanul 6,5 százalék, nem változott a kamatfolyosó két széle sem – ismertette a távirati iroda. A kamatfolyosó alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,75 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,75 százalék maradt. Szeptemberben az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb. A tanács két opciót tárgyalt: a 25 bázispontos kamatcsökkentés és a változatlan kamatkondíciók lehetőségét.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője szerint nem okozott meglepetést a jegybank döntése a kamatok tartásáról. Emlékeztetett: Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az elmúlt időszakban többször is jelezte, hogy októberben ismét szünetet tarthat a jegybank a kamatcsökkentési ciklusban, de a jegybank által a kamatvágás feltételeként meghatározott tényezők, illetve az elmúlt időszak jegybanki gyakorlata is ebbe az irányba mutatott.
Inflációs fronton a jegybank viszonylag kedvező helyzetben van, szeptemberben az áremelkedési ütem elérte a jegybanki célt. Habár bázishatások nyomán a következő hónapokban kismértékű gyorsulás várható az áremelkedési ütemben, ennek mértéke nem lesz jelentős, decemberben 4,5 százalék környékén tetőzhet a mutató, hogy aztán ismét lassuljon és 2025 nyarára érje el ismét a háromszázalékos szintet. Vagyis az inflációs folyamatok alapvetően lehetővé tették volna most is az alapkamat mérséklését.
Az elemző szerint a külső gazdasági környezet, a pénzpiaci hangulat ellenben kedvezőtlenül változott szeptember óta. Az Egyesült Államokból érkező makroadatok nyomán a Fed-del kapcsolatos kamatvárakozások felfelé tolódtak, miközben az Európai Központi Bank, leginkább a vártnál gyengébb gazdasági aktivitás nyomán, októberben ismét kamatot csökkentett. De a pénzpiaci helyzetet, a befektetői kockázatvállalási hajlandóságot a közel-keleti konfliktus kiéleződése is rontotta, amely negatívan érintette a feltörekvő piaci devizákat. Ezen két tényező együttesen pedig a forintot a lélektani 400-as szint fölé gyengítette az euró ellenében. Ennek kapcsán a jegybank a múltban is többször hangsúlyozta, hogy kiemelten figyeli hazánk nemzetközi kockázati megítélését, annak romlása – a külső környezetből adódó tényezők nyomán – tehát most is, júliushoz hasonlóan, a kamatvágás elhalasztását eredményezte.
– A Előretekintve arra számítunk, hogy novemberben sem nyílik tér az irányadó ráta mérséklésére. Habár várakozásaink szerint a Fed a hónap elején tovább csökkenti az alapkamatot, a piacok inkább az amerikai elnökválasztás eredményére reagálhatnak majd. Itt bármelyik fél győzelme nagyobb pénzpiaci kilengéseket okozhat, amely így ismét óvatosságra és a kamatok tartására ösztönözheti a Monetáris Tanácsot. Az idei utolsó ülés kapcsán nem számítunk ilyen tényezőre, így pedig decemberben ismét 25 bázispontos kamatvágás jöhet. Alapesetben arra számítunk, hogy jövőre is körültekintő maradhat az MNB. A Fed esetében is csak lassabb ütemű kamatcsökkentési ciklus következhet, amely pedig a feltörekvő piacokon is korlátozza a monetáris politika mozgásterét. Ezt is figyelembe véve arra számítunk, hogy jövő év végéig öt százalék közelébe mérséklődhet a jegybanki alapkamat – tette hozzá a szakértő.
Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank épülete Fotó: Kurucz Árpád
