A beszéd előtt sokan azt találgatták, hogy a katalán vezetők a különválás gyors, vagy enyhébb módját próbálják meg. Előbbi gyakorlatilag egy szimbolikus nyilatkozattal elintézhető, ami megnyitja az utat a válság politikai rendezése előtt, utóbbi viszont egy önálló katalán állam létrehozásának szándékát jelenti, és fegyveres konfliktussal fenyeget. A függetlenségi nyilatkozat aláírásával az előbbi történt meg.
Egyenlőtlen erőviszonyok
Az egyoldalú kikiáltással fennállt annak a lehetősége, hogy Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök életbe lépteti az alkkotmány 155. cikkelyét, amely megenged “minden szükséges intézkedést, ami kikényszeríti”, hogy a régió teljesítse kötelezettségeit a központi kormányzat felé. Ennek egy eleme lehet az, hogy Madrid leváltja a katalán kormányt, magához vonja annak jogköreit és feloszlatja a katalán parlamentet. A madridi törvényhozásban ellenzékben lévő szocialisták biztosították a miniszterelnököt arról, hogy támogatják mindenféle, az országot felosztó intézkedéssel szemben. Vagyis Rajoynak meglett volna a parlamenti felhatalmazása egy ilyen lépéshez.
Nagy kérdés volt azonban, hogy a központi kormányzat, ha elszánja magát, miként kényszerítette volna ki döntése végrehajtását. Katalónia decentralizált, a központi kormány gyakorlatilag nincs jelen a tartományban. Az október eleji népszavazásra felfüggesztették a katalán rendőrség jogkörét és a központi hatalom rendfenntartó szervezeteit vezényelték ki.
A 155. cikkely értelmében a spanyol hatóságoknak jogukban áll szükségállapotot is kihirdetni, valamint életbe léptetni a nemzetbiztonsági törvény vonatkozó paragrafusait is. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a hadsereget is bevonták volna a katalán helyzet stabilizálásába. Kulcsszerepe van a regionális rendőrségnek, a mossosnak, amely az október 1-jei népszavazás során nem engedelmeskedett a madridi verdiktnek és nem akadályozta meg a szavazást. Ha a katalán elnök tegnap kikiáltotta volna a függetlenséget, akkor összecsapásokat kockáztatott volna meg a madridból kivezényelt erők és a katalán rendőrség között.
Az erőviszonyok egyenlőtlenek. A regionális rendőrség 17 ezer tagot számlál, a spanyol rendőrség viszont 80 ezer főből áll. A madrid által irányított Civil Gárda további 75 ezer fővel rendelkezik. Katalóniának nincs önálló hadserege, haditengerészete, légiereje. Spanyolországnak mindhárom van.
Recessziós veszély
A függetlenség deklarása nem csak Spanyolországot, de magát a tartományt is megosztotta volna. A hétvégén több százezren tüntettek az egységes ország mellett Barcelonában. Félő volt, hogy a politikai válságnak komoly gazdasági következményei is lesznek. A Banco Sabadell, a negyedik legnagyobb spanyol pénzintézet Barcelonából egy másik tartományba, Alicante városába tette át hivatalosan is székhelyét. Az EU közölte, hogy a független Katalónia nem lesz automatikusan uniós tag. Pénteken a harmadik legnagyobb spanyol bank, a szintén katalán székhelyű Caixabank is bejelentette, hogy fontolgatja székhelyének áttelepítését. Az Európai Központi Bank (ECB) egy óvatos nyilatkozatában csak annyit közölt, hogy az áttelepülő bankok továbbra is igénybe vehetik szolgáltatásait. Ha azonban Katalónia deklarálta volna függetlenségét, valószínűleg a brüsszeli iránymutatáshoz tartja magát a központi bank. Így a katalán gazdaság egyik fő motorja, a pénzintézeti szektor hirtelen kikerül az euró-vérkeringésből, ami évekig tartó recessziót idézhet elő. Ráadásul kevéssé valószínű, hogy Brüsszel ellenében az európai nagyhatalmak elismernének egy független Katalóniát. Így a bankszektoron kívül a kereskedelmi kapcsolatok is megszakadtak volna az uniós tagországokkal.
Hogyan tovább?
Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes Puigdemont beszéde után bejelentette, hogy a spanyol kormány rendkívüli ülésen értékeli szerdán a katalán elnök parlamenti nyilatkozatát, és meghatározza a következő lépéseket.
"Senki nem vonhat le következtetéseket egy olyan törvényből, amely nem létezik, és egy olyan népszavazásból, ami nem történt meg" – fogalmazott, felidézve, hogy a katalán népszavazás végrehajtására vonatkozó törvényt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, ahogy magát a referendumot is. A politikus megismételte, hogy a katalán kormány nem követheti az október 1-jei népszavazás eredményét, mert az illegális cselekmény volt, megtévesztő, és garanciák nélküli.
"Demokraták között a párbeszéd a törvényen belül zajlik, tiszteletben tartva a játékszabályokat, és nem kedvük szerint alakítva őket" – fogalmazott, hozzátéve: ebben senki sem tarthat igényt közvetítésre anélkül, hogy visszatérne a törvényességhez és a demokráciához.
A spanyol miniszterelnök-helyettes Carles Puigdemont kedd esti parlamenti beszédét úgy értékelte: "egy olyan ember beszéde, aki nem tudja hol van, hova tart, és kivel akar menni".
Sáenz de Santmaría beszámolt arról is, hogy a spanyol kormányfő felvette a kapcsolatot a spanyol parlament legnagyobb pártjaival, mert "a lehető legnagyobb konszenzusra törekszik".
Borítókép: MTI/EPA/Felipe Trueba
