A vendégmunkások többsége dolgozni és nem letelepedni jön Magyarországra. Éles nemzetközi versenyben vagyunk ezekért a munkavállalókért, hiszen a környező országok és Nyugat-Európa is szomjazza a munkaerőt. Ha Magyarország nem szeretne lemaradni ebben a versenyben, akkor érdemes lehet kontrollált és szigorúan szabályozott módon, de megkönnyíteni a vendégmunkások integrálódását a hazai gazdaságba, a szükséges mértékig és az érintett területeken – mondta a VG-nek Juhász Csongor, a naponta 15 ezer embert foglalkoztató Prohuman ügyvezetője.
A szakember hangsúlyozta, hogy a minősített kölcsönzőcégeknek óriási a felelőssége, hiszen az ő működésük és az általuk betöltött felügyelő funkció nagyban hozzájárul a vendégmunkások átlátható és törvényes foglalkoztatásához.
Ezek a cégek sokat segítenek a hétköznapi beilleszkedés, a kulturális különbségek által felvetett kihívások megoldásában is
– hívta fel rá a figyelmet.
Juhász Csongor szerint amióta 2017-ben a munkaerőhiány orvoslására a kormány a hiányszakmákban megkönnyítette a szomszédos, de Unión kívüli országok (azaz Ukrajna és Szerbia) állampolgárai számára a magyarországi munkavállalást, azóta megötszöröződött a vendégmunkások száma, elérve a százezer főt. Ezt a növekedést akasztotta meg átmenetileg a koronavírus-járvány. A legtöbben a feldolgozó- és járműgyártóiparban, területileg pedig Budapesten és Pest megyében dolgoztak.
Ugyanakkor idén már ismét egyre több a külföldi munkavállaló Magyarországon.
„Továbbra is az ukrán és szerb munkavállalók vannak többségben, közülük nagyjából 20-30 főre jut egy magyarul beszélő dolgozó. Európán kívülre tekintve megemlíthetjük még a kínai, vietnami, indonéz és Fülöp-szigeteki munkavállalókat is, illetve a bérváltozás miatt lehetséges, hogy a napi ingázók száma is növekedni fog a jövőben a környező országokból, például Szerbiából vagy Szlovákiából” – jelezte.
A 2021. szeptemberi törvényváltozást is megemlítette Juhász Csongor, mint ami lehetővé teszi, hogy átmeneti időre a nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók is Magyarországra jöjjenek, ellenőrzött módon, a munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is. Így Ukrajna és Szerbia mellett már 9 további országból tudnak munkaerőt toborozni ezek a cégek. Ez a munkaerő-hiányos szektorokban nagy segítséget jelenthet, hogy biztosítható maradjon a folyamatos termelés és üzletmenet – mutatott rá a Prohuman ügyvezetője.
(Borítókép: Licska Balázs / Békés Megyei Hírlap)
