Nem kell Svájcnak az EU

Hírek D. GY.
Kútba esni látszik az EU és Svájc közötti új egyezmény, amely a számtalan kétoldalú megállapodást váltotta volna fel. Ezek kifutásával lassú és mindkét fél számára fájdalmas swexit következhet be. 

Megszakadtak a Svájc és az EU között folyó tárgyalások a kétoldalú kapcsolatok új keretrendszeréről. A két álláspont között a legnagyobb különbség a bérekben és a bevándorlás kérdésében mutatkozott meg. A szakításról végül a svájciak döntöttek, s ennek messzemenő konzekvenciái lesznek mindkét fél számára. Az alpesi ország az unió negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, 1,4 millió európai polgár él, dolgozik ott. Tavaly 160 milliárd euró értékű árut és szolgáltatást exportált az EU-ba. Az exportőrök számára nagy csapás lesz, ha megváltoznak a kereskedelmi feltételek, főleg, ha vámtételeket is bevezetnek.

Szuveneritási aggodalmak

Bern azonban nem gazdasági, hanem politikai megfontolások alapján állt fel a tárgyalóasztaltól.

Egyre erősödtek ugyanis azok a hangok, amelyek szerint a hagyományosan független ország az új szerződéssel feladná szuverenitását. Az ellentétek persze nem tegnap keletkeztek. Egy 2019-es vita például oda vezetett, hogy a svájci részvénypiacok nem szolgálhatják ki az uniós polgárokat. Most a szakszervezetek attól tartanak, hogy az új egyezmény csökkentené a munkások magas bérét. Brüsszel erőlteti a munkaerő szabad áramlását, ami szöges ellentétben áll a svájci mentalitással, miszerint „szeretjük mi eldönteni, hogy kit engedünk be”. Bern azt is sérelmezte, hogy az állami támogatási rendszerek szabályozásában az EU nem volt hajlandó engedni.

Egyezménydömping

Jelenleg több mint száz kétoldalú egyezmény szabályozza Svájc és az unió viszonyát.

A tárgyalássorozat célja az volt, hogy ezeket egyetlen megállapodás váltsa fel. A megbeszélések már 2014-ben elkezdődtek, viszont Brüsszel számára a britek kilépése óta hirtelen sokkal fontosabb lett a megegyezés. Az eurózóna elveszítette legnagyobb európai kereskedelmi partnerét, és félő, hogy most a másodikkal is hasonló történhet. A helyzet olyan súlyos, hogy a svájci kormányzat bejelentette: elkezdett stratégiai készleteket, köztük gyógyszereket, orvosi berendezéseket készletezni, s további „megelőző intézkedéseket” is tervez. Az orvosi eszközök uniós exportját szabályozó egyezmény például hamarosan lejár. Ez jól jelzi a kockázatot az alpesi ország számára: eddig teljes hozzáférést kapott az egységes közösségi piachoz, cserébe a határok szabad átjárását kínálta. A helyzet ugyanakkor megmutatja Brüsszel politikájának a gyengeségeit is.

Lassú swexit

Bern legnagyobb problémája az, hogy a különleges jogrendszerű ország állampolgárain miként tudná – tudta volna – keresztülverni az egyezményt. A konszenzuson alapuló politikai modell szerint bármiféle ilyen megállapodást egy országos népszavazásnak kellene jóváhagynia. Az „igent” a teljes lakosság, valamint a 26 kanton többségének is ki kellene mondania. A kormány végül azért szakította meg a tárgyalásokat,

mert reménytelennek látta, hogy a szuverenitást féltő állampolgárok és a szakszervezetek igent mondjanak.

Ha marad a jelenlegi helyzet – ennek elég nagy a valószínűsége –, akkor a kétoldalú egyezmények kifutásával a gyors brexit után egy lassú, de annál fájdalmasabb swexit következhet be.

A cikk a Figyelő június 10-iki számában került publikálásra.

(Borítókép: Ramon Kathriner svájci akrobata fellép a „Glacier 3000” légibemutatón, amely az új koronavírus okozta COVID-19 járvány miatti lezárást követően 2020. június 23-án az alpesi létesítmények újbóli megnyitását jelentette Les Diablerets felett. (Fotó: Fabrice COFFRINI, Europress/AFP)

További híreink