Nem kell kongatni a vészharangot a forint gyengülése miatt
Az átváltási arány a januári induláshoz képest mintegy 6,3 százalékot romlott, tény azonban, hogy aki külföldre megy nyaralni, mélyebben kell, hogy a zsebébe nyúljon, ha valutát vált, mint ahogy az importcikkek ára is emelkedni fog, ha az árfolyam tartósan nyomott marad. A gyenge forintnak azonban több pozitív hatása is van: húzza az exportot, többet érnek az uniós támogatások, de a hazautalt devizát is kedvezőbben lehet átváltani – mondta Isépy Tamás a Századvég Gazdaságkutató elemözője, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
"Alapvetően arra lehet gondolni, hogy a forint gyengülése régiós folyamat, hiszen Cseh-és Lengyelországban szintén gyengülés volt" – mutatott rá Isépy Tamás, aki úgy vélekedett: egész egyszerűen ez egy ilyen trend, és remélhetőleg hamarosan a végéhez ér. Hozzátette, az elmúlt másfél hónapban a forint 4-5 százalékkal gyengült, a cseh korona 2-3 százalék között, míg a zlotyi 1-2 százalék között.
Ennek okára is kitért, miszerint a forint gyengüléséhez a laza monetáris politika is hozzájárulhat. Az alapkamat Magyarországon 0,9 százalék, míg Csehországban 1 százalék, Lengyelországban pedig 1,5 százalék.
Az elemző felhívta a figyelmet: jelen helyzetben azt érdemes nézni, hogy ebben a pillantban mely szektornak milyen előnyei vagy hátrányai vannak ebből a helyzetből. Nagyon fontosnak tartotta Isépy, hogy a lakosságnak nincs devizahitele, így nem kell árfolyamveszteséggel számolniuk. Kifejtette azt is, hogy a vállalatok körében a hitelek kevesebb, mint fele devizában van, de ez nem fog problémát okozni, mivel a vállalatoknak a piacon vannak olyan lehetőségeik, amelyekkel fedezhetik a kockázatokat.
Megjegyezte azt is, hogy a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) lehetnek problémái a forint hosszú távú gyengülésével. Ha viszont megnézzük a mai adatokat, láthatjuk: 10:30-kor már 328 forintba került egy euró, tehát erősödött a magyar valuta. Isépy a forint gyengülésének előnyeire is kitért. Elmondta, versenyképesebb a magyar gazdaság. ugyanis az exportőrök devizát kapnak, amelyért több forintot kapnak. Hozzátette, ezt nyilván nettósítani kell, azonban ez magasabb GDP-hez vezet.
A jegybankra visszatérve azt mondta: az MNB biztosan számol azzal, hogy közbe kell majd lépni, ezt azonban nem publikálják, sőt ezzel kapcsolatban egyáltalán nem is kommunikálnak. Megjegyezte, az ügyben akkor tesznek majd lépést, ha az inflációs ráta nagyon magasra nő.
Ezzel kapcsolatban elmondta az is: a stabilitás jobb, nem jó a túl nagy ingadozás, és a vállalatoknak kell, hogy legyenek kifinomult eszközeik arra, hogy az árfolyamkockázatot kezelni tudják. Megjegyezte, ha a kialakult helyzetben a jegybank 100-150 bázispontos kamatemelést hajtana végre, a kamatkiadási kötelezettségeket jelentősen megnövelné.
