Bár a korábban látottakhoz mérten még mindig alacsonynak számít a hazai infláció – a rendszerváltást követő években rendre 20-30 százalékos volt a pénzromlás mértéke – , a kevésbé kockázatos eszközök esetében már negatív reálhozammal kell kalkulálnia a befektetőknek a Sberbank szakértője szerint. Horváth István, a bank treasury vezetője szerint talán kissé furcsának tűnhet, de megfontolandó megoldás az eladósodás, a hitelfelvétel is, amennyiben valakinek inflációkövető a bevétele.
Ha a jövedelem leköveti az árdrágulást, a tartozás egy része valójában elinflálható.
A bankok sem lesznek restek módosítani az árazáson a jegybanki kamatemelés miatt, a vállalkozók várhatóan magasabb hitelkamatokkal találkozhatnak a fiókokban. A betéti kamatok ugyanakkor csak lassabban fogják követni a trendet, de a verseny készteti majd a bankokat az emelésre.
Elsősorban a nagybefektetők és a privát banki ügyfelek harcolhatnak ki maguknak magasabb kamatot.
Mivel a befektetési termékek kevésbé tartanak lépést a drágulással, a fenti logika alapján érdemes most akár beruházásra költeni a forrásokat, sőt akár hitelfelvételből finanszírozni a beszerzéseket. Bár a nagyon kedvező állami támogatású programok már jobbára kifutottak, néhány célzott konstrukció, mint például a jegybank zöldkötvényprogramja jó megoldásnak tűnik Horváth István szerint. A Sberbank szakértője hozzátette, ilyen időszakban leginkább nyersanyagokban, termőföldben lehet érdemes tartani a vagyont.
(Borítókép: Getty Images)
