Nem csak az oltás esetén okoz zűrt a lakcím-eltérés, hanem a napi (pénz)ügyekben is

Hírek Halaska Gábor

Egyre többen tisztában vannak vele, hogy a mobiltelefonunk már azt is rögzíti, merre járunk, miről beszélgetünk és mit olvasunk. Egyáltalán nem túlzás tehát, hogy elvárják a hatóságok azt, hogy jelentsük be a valós lakcímünket, azaz a tényleges tartózkodási helyünket a nyilvántartásba. Egy friss statisztika szerint az „elköltözött” és „címzett ismeretlen” jelzésű tértivevények az összes kiküldött, pénzügyi követeléssel összefüggő levél mintegy 10 százalékát teszik ki, míg a nem bejelentett lakcímen élő ügyfeleink aránya 30-40 százalék is lehet. A jelenség az üzleti döntéshozóknak, különösen a sok kis ügyféllel bíró vállalatoknak., vállalkozóknak is igen fontos kockázati tényező.

Mint láttuk, az oltások szervezése kapcsán is szembesülhetett vele az ország, hogy az állami nyilvántartások nagymértékben pontatlanok. A Belügyminisztérium lakcímnyilvántartása, a TAJ számmal elérhető egészségügyi nyilvántartás adatai és a páciensek tényleges lakcíme akár három különböző cím is lehet…

A megváltozott címek bejelentése kötelező, hiszen az a fennálló kötelezettségeink teljesítéséhez, de a jogaink gyakorlásához is szükséges. Az átlagembert, ha keresik, a telefonja alapján úgyik könnyen megtalálják a hatóságok, így sok értelme nem látszik annak, hogy egy átlagember „bújkáljon” a XXI. század harmadik évtizedének az elején… Az oltás aktualitásán túl említhetők az országos és önkormányzati választások, az adófizetés, a tanúkénti idézés, és még több eset, amikor zűrt okoz, ha a bejelentett lakcímünkön nem vagyunk utolérhetők.

A friss, oltási és más tapasztalatok szerint ugyanakkor e bejelentési, lakcím „frissen tartási” kötelezettséget azonban ma egyre többször hanyagoljuk el, dacára annak, hogy ingyenes és akár online is intézhető eljárásról van szó.

Legtöbbször ez nem több, mint különösebb ok nélküli hanyagság, azonban a szakértők szerint előfordul, hogy kisebb-nagyobb érdek fűződik a bejelentés elmulasztásához. Mert mondjuk például hivatalosan az állami támogatással vett ingatlanban kell laknunk, de mégsem így van. Esetleg egy nagyvárosban bérelt lakásba a tulajdonos nem engedi meg a bejelentkezést.
Vagy ott vannak a külföldön élők, illetve a szülői házból más városba költöző fiatalok, illetve a hitelezők látóköréből eltűnni akarók. A fent felsorolt esetek adják a legnagyobb hányadát a mulasztóknak. E mulasztásnak azonban a gyakorlatban nincs következménye, jellemzően nem jár ezért bírság. Ugyanakkor arra mégis érdemes vigyázni, hogy például magán, vagy ügyvédi irat – de főleg közjegyzői okirat – elkészítésnél valós lakcímadatokkal szolgáljunk, hiszen az okirat hamisítás már bűncselekménynek számít.

Ugyanakkor, mint az oltáson túlmenően láttuk: elérhetőségeinkre nem csak a hatóságoknak van szüksége. Az adatok eltitkolása során gyakran gondolunk a kéretlen reklámokra és egyéb nem kívánt megkeresésekre.

Mégis, akinek elsősorban szüksége van arra, hogy elérhető legyen, azok mi magunk vagyunk – véli Dr. Bartók György a Takarék Központi Követeléskezelő Zrt. vezérigazgató helyettese. Bartók György szerint a legjobb példával erre a követeléskezelők szolgálnak, akik elől gyakran bujkálnak az ügyfelek, nem ismerve fel, hogy a megkeresés az ő érdeküket is szolgálja.
A követeléskezelők világában ugyanis az ügyfél elérése, elérhetősége kiemelten fontos, de – a közvélekedéssel ellentétben – nem a bírósági eljárás indításához van a legnagyobb szükség az ügyfél címére, adataira. Az elsődleges behajtási eszköz valójában a kommunikáció, amelynek segítségével pénzügyi megoldásokat, kedvezményeket, megállapodási lehetőséget kínálnak, és amely minden esetben nyilvánvalóan megelőzi a jogi eljárásokat.

Bódizs Kornél a MAKISZ (Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetsége) elnöke szerint nincsenek arról hivatalos adatok, hogy az állampolgárok hány százaléka nem lakik a bejelentett címén. A követelésvásárló- és kezelő pénzügyi vállalkozások saját statisztikái azonban jó rálátást adnak erre a problémára, hiszen az együttesen több milliós ügyfélkör reprezentatív statisztikai adatokkal szolgál.

A MAKISZ adataiból – amelyet a tértivevényes levelek kézbesítési eredményeiből nyertünk 2020-ban és részben 2021-ben – arra a következtetésre jutunk, hogy a nem a lakcímükön lakó ügyfeleink száma igen magas – mondta Bódizs Kornél. A statisztikai becsléshez 50.000 darab, tértivevényes módon kiküldött levelet vettek alapul. Ebből mindössze 32.000 darabot, tehát alig több, mint a felét vették át. Sőt, az átvett levelek 47 százalékában helyettes átvevő, meghatalmazott kezébe kerültek és nem a tényleges címzetthez.

Az át nem vett levelek legnagyobb része – 27 százaléka –, „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, amely jelenség nagyobbrészt az ügyfél érdektelenségét tükrözi, bizonyos hányadban azonban szintén elköltözött ügyfelet jelent. Az elköltözött és címzett ismeretlen jelzésű tértivevények több ezres számot, az összes kiküldött levél mintegy 10 százalékát teszik ki. A nem, vagy nem közvetlenül ügyfél által átvett levelek kapcsán azzal a feltételezéssel élünk, hogy a nem bejelentett lakcímen élő ügyfeleink aránya 30-40 százalék is lehet – állapítja meg Bódizs Kornél.

A cikk elején emlegetett, mobiltelefonos példa kapcsán is felmerül, hogy az emberekkel, páciensekkel, ügyfelekkel való kapcsolattartásra elavult módszer a lakcímekre támaszkodás. A követeléskezelők eseténél maradva belátható, hogy nehezen lehet a tartozást, annak összegét, a nemfizetés jogkövetkezményeit egy postai levélben elmagyarázni, de különösen nehéz megállapodást kötni.

A több körös egyeztetés nagyon nehézkes, az egyoldalú kommunikáció csaknem kizárja a megegyezés lehetőségét. Az ügyfél ráadásul akkor is ritkán használja a hagyományos postát a válaszadásra, ha alapvetően így kapott levelet.

Ugyanez nagyon könnyen menne telefonon, azonban az adatvédelmi hatóság a mai szabályokat úgy értelmezi, hogy az ügyfél előzetes hozzájárulása szükséges a lakcímen kívüli elérhetőségek nyilvántartásához, használatához.

Ehhez legalább egy első sikeres kapcsolatfelvételre volna szükség, ráadásul kétoldalú kommunikációra. Jelenleg aránytalanul nagy erőfeszítéseket kell tenni a sikeres kommunikáció érdekében. Őszintén szólva, senkinek nem kedvez, ha kellő tájékoztatás, a pénzügyi termék működésének magyarázata, és a megállapodás lehetősége nélkül kerül sor a jogi eljárásra, amelynek kimondottan magas költségeit végső soron szintén az ügyfél fizeti meg – vélik a követeléskezelő szakértők.

Bódizs Kornél szerint komoly előrelépés lenne, ha jogutódként az ügyfél által a szerződéskötéskor megadott telefonszámot és e-mail címet felhasználhatnák a követeléskezelők, ahogyan azt jogelődeik is megtehették. Mindazonáltal a hivatalosan közzétett telefonkönyvben való keresés sem tűnik elrugaszkodott igénynek. Jogszabályi felhatalmazás hiányában ezt most mellőzzük – mondja Bódizs Kornél, de bízunk abban, hogy hamarosan a követeléskezelők munkáját és a tartozással rendelkezők életét is megkönnyítik egy olyan szabályozással, mely támogatja a költséges jogi eljárások elkerülését. Hangsúlyozva, hogy olyan, a 21. században szenzitívnek nem mondható adatokról beszélünk, amelyeket bármely internetes regisztrációnál vagy pontgyűjtő játékban mindannyian könnyedén megadunk.

 

Címlapkép: Pixabay

További híreink