Bár napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az online kereskedelem, az internetes vásárlás azonban több buktatót és veszélyt is rejthet magában – hívta fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). A szervezet szerint a legfontosabb tanács, hogy ne kattintsunk azonnal a vásárlás gombra, ha meglátunk egy jól hangzó akcióval hirdetett terméket. Nézzük meg, milyen vásárlási feltételek vannak, hogyan lehet fizetni, mik a szállítási díjak és határidők, egyáltalán, ki az eladó. Ha a honlapon nem találunk cégnevet, vagy gyanús a név és az elérhetőség, nyugodtan zárjuk be az ablakot, és keresgessünk máshol.
Azt sem árt megnézni, más oldalakon mennyibe kerül az adott termék, milyen feltételekkel árusítják, és a vásárlói véleményeket is nyugodtan olvasgassuk, sok hasznos tanácsra, vagy éppen figyelmeztetésre lelhetünk ott is.
A FEOSZ rámutatott: az Európai Unió területén speciális szabályok vonatkoznak arra, hogy mit kell tartalmaznia a szerződéskötést megelőzően a vállalkozói tájékoztatónak. Így az eladó köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót különösen a termék, vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, székhelyének postai címéről és a telefonszámáról, elektronikus levelezési címéről. Ezen felül tájékoztatást kell adnia a bruttó vételárról és az ezen felül felmerülő valamennyi költségről, így például szállítási díjról, a postaköltségről. Ugyancsak fel kell hívnia a vásárlók figyelmét a szavatossági és jótállási jogokra.
– A vásárló és az eladó között akkor jön létre a szerződés online vásárlás esetén, amikor az eladó által küldött, rendelést követő visszajelzés tartalmazza a vevő nevét, címét, a rendelés számát, a megrendelt termék díját, az egyéb költségeket és a rendelés minden lényeges adatát. A rendelést követő automatikus üzenet tehát nem jelenti még a szerződés létrejöttét, hiszen az többnyire csak egy automatikus üzenet arról, hogy a megrendelés beérkezett – emelte ki a szövetség.
Mivel online vásárlás esetén nincs lehetőségünk kipróbálni, megérinteni, vagy akár csak megtekinteni a terméket fizikai valójában, ezért úgynevezett indokolás nélküli elállási jog illet meg bennünket. Magyarán, akkor is meggondolhatjuk magunkat, ha nem hibás a termék, csak éppen nem tetszik, nagy vagy kicsi, vagy éppen van már belőle egy másik.
– Az elállás azt jelenti, hogy annak megtétele esetén úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna a szerződés – szögezte le a FEOSZ.
A termék átvételétől számított 14 napunk van arra, hogy éljünk az elállási joggal. Ezt az elállási nyilatkozatminta kitöltésével, vagy erre irányuló, egyértelmű nyilatkozattal tudjuk megtenni. Elállás esetén a vásárló köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni. Fontos ugyanakkor, hogy a visszaküldés költsége a vevőt terheli, kivéve, ha a vállalkozás át nem vállalja azt.
Az eladónak legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül meg kell térítenie a vételárat. Azt is fontos tudni ugyanakkor, hogy az elállási jog nem korlátlan, bizonyos termékkörökre nem terjed ki. Nincs elállási jog élelmiszerekre, kibontott csomagolású CD-re, DVD-re vagy szoftverre, letöltött programokra, vagy éppen a fogyasztó egyedi utasításai alapján legyártott termékekre, illetve kibontott csomagolású higiéniai termékekre. Emellett online aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, közösségi médián keresztül magánszemélytől történő rendelésnél sem illeti meg a vásárlót az elállási jog.
A FEOSZ szerint ha bármilyen problémánk merül fel egy webáruházzal kapcsolatban, akkor vegyük fel a kapcsolatot az eladóval. A leggyorsabban így oldódhat meg a vita, ráadásul egy esetleges békéltető testületi, vagy fogyasztóvédelmi hatósági eljárás feltétele ugyanis a vállalkozással történő kapcsolatfelvétel.
A szövetség felhívta a figyelmet arra is, hogy bankkártyás vásárlás esetén tehát többletvédelemben részesül a vásárló. A bankok és a bankkártyatársaságok közötti megállapodás alapján a vásárló akkor kérheti a chargeback, azaz visszautalás lehetőségét, ha bankkártyával fizet, azonban a vásárolt terméket vagy szolgáltatást mégsem kapja meg. A fogyasztó kérelmét a számlavezető bankja bírálja el, bevonva az eladó számlavezető bankját, és egy pár hónapos határidőn belül döntés is születik a visszatérítésről vagy annak elutasításáról. Határon átnyúló jogvitában pedig, ha a cég székhelye az Európai Unióban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában vagy Izlandon van, az Európai Fogyasztói Központ segítségét kérhetjük.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
