Az energiahordozóink 60 százalékát importból fedezzük ami hosszú ideig így lesz – adta meg a ellátásbiztonság aktuális kérdéseit boncolgató előadásában Sverla Viktor, a Mol csoportszintű stratégia és fenntarthatósági igazgatója. Márpedig ahhoz, hogy importálni tudjunk, az általunk előállított termékeket pedig a külpiacokra kell juttatni, ami viszont nem megy versenyképesség nélkül. A Mol ebben jól szerepel: tavaly a bevételeik több mint 70 százaléka Magyarországon kívülről érkezett.
Jó hír, hogy a versenyképességről mostanában egyre többet beszélnek az EU-ban is. Ez a zöldenergiára való átmenet ügyében is fontos: az átmenet ugyanis jó irány, de egy kontinens gazdasági jövőjét nem szabad ennek oltárán oltárán feláldozni – hangsúlyozta. Ezt a jelek szerint már az EU-ban is érzékelik, a Draghi-jelentésből ez már jól érzékelhető.
Az EU USA-val szembeni versenyképességi lemaradása már egy hosszú ideje tartó folyamat, és az unió hátránya 1995 óta növekszik is.
Jól kivehető az is, hogy a sokkokra Európa rosszabbul reagál, mint az USA, ami abból adódik, hogy az EU-ban jóval nagyobb a gazdaság szabályozottsága. Reményei szerint a legnagyobb sokkon, az energiaárak 2022-2023-ban tapasztalt csúcspontján már túlvagyunk, de hátradőlni nincs ok: az amerikai gázárakhoz képest az európaiak 4,7-szer magasabbak. Ezt például a műtrágya-előállításban – ahol a termelés költségeinek a felét teszi ki a gáz ára – lehetetlen ledolgozni.
A zöldenergia-átmenet ú helyessége nem kétséges, de annak sebessége már igen
– utalt ismét a Draghi-jelentésre, amely szerint utóbbit alaposan meg kell fontolnunk. Sverla Viktor ehhez évtizedekre lesz szükség, addig egyszerre kell finanszírozni az átmenetet és fenntartani közben a gazdaság működését.
A magas hozzáadottértékű technológiákban romlik Európa versenyképessége
Európa versenyképességi lemaradása egyes iparágakban nem áll fenn, viszont a magas hozzáadottértékű új technológiákban ez egyre növekvő, ami önmagában is növeli a hátrányt. A világ 50 legnagyobb technológiai cégéből 4 európai, ráadásul a másik terület, ahol lemarad azt EU, az éppen a fenntartható technológiák területe, amelyet pedig 70-80.
Eközben azonban a legfejlettebb nyugat-európai országok az USA egészéhez képest versenyképesebbek, de náluk is látszik, hogy ez az előny fogyóban van. A versenyképességben egyébként a vállalatok mérete is fontos, de nem jelenthető ki egyértelmű irány, hogy melyik vállalati méretet kell kiemelten támogatni – mindig meg kell vizsgálni annak hasznosulását – mondta.
Kérdés persze, hogy mit kellene tennie az államnak a versenyképesség növeléséért – vetette fel, kiemelve, hogy például ösztönözni kel az innovációt. Utóbbi nem megy parancsszóra, de stabil, támogató környezetben felpöröghet. Az extraadókat említette még, amelyekkel kapcsolatban az utóbbi hónapokban biztató fejleményeket tapasztaltak, de ezen a területen van még munka. A vállalatoknak pedig folyamatosan azon kell ügyködniük, hogy növeljék működési hatékonyságukat, nem várhatjuk, el, hogy az állam oldjon meg mindent – hangsúlyozta.
Borítókép: Vémi Zoltán/Világgazdaság
