A Bea World zsűrijében olyan cégek képviselői döntöttek, mint például a Lego, a Coca Cola, a Cisco, a Schneider Electric, a Bentley, a Samsung, a Fiat, az Oriflame, a Bayer. Amúgy 2006 óta 29 ország ügynöksége képviselteti magát Bea World Festival – the International Festival of Events and Live Communication-ban, azaz az események nemzetközi és élő kommunikáció fesztiválján.
Mondjuk, ez tényleg nem a Momentum terepe, mert habár internacionalisták, de még csak országosak sem, nem hogy nemzetköziek. Az élő kommunikáció pedig igazán nem az erősségük. Miként Fekete-Győr András szónokolta: „Nem baj, ha sokan nem értenek meg minket”.
Talán a fesztivál az egyetlen, ahol maradandót alkottak, amennyiben egy 35-40 milliósat, a bodajki Nyitás címűt, kihoztak 10 millából. A hiányzó summáról képtelennek mutatkoztak számot adni.
A Bea World két fő értékelési szempontja a kreativitás és az innováció. Az aláírásgyűjtés nem túl újszerű, vagyis nem innovatív. A szöveg pedig, hogy a 2024-es olimpia helyett egészségügyre, oktatásra kell költeni, cseppet sem kreatív, minden ellenzéki párt ezt szajkózza. Igaz, tavaly azt írta az Index: „Dől a pénz, de ettől nem lesznek jobbak az iskolák”. Ha nincs pénz, az a baj, de ha kiderül, hogy mégis van, akkor meg az.
Azért éppen az Indexet hoztam elő, mivel a NOlimpia online agitációjában a Momentum, a hírportálra hivatkozva szembesítette a reménybeli olimpiaellenes aláírókat a hazánkat dúló borzasztó állapotokkal. Például, hogy Magyarországon 36 ezer ember él rabszolgasorban. Az adatot az ausztrál Walk Free Foundation publikálta. Nem is értem, miért furtonfurt az oktatás, meg az egészségügy, inkább egy remek rabszolga-felszabadítási akcióba kéne kapni, hátha azt értékelné a Bea World.
És ne feledjük az egészségügyet sem, amelyre ugyan 220 milliárddal több jut, azonban le lehet majd írni, hogy dől a pénz, de ettől nem lesznek jobbak a kórházak.
Nem hagy nyugodni Fegyőr október 23-i önleleplező kijelentése, miszerint „nem baj, ha sokan nem értenek meg minket, mégsem állunk meg, míg be nem fejezzük a rendszerváltást.” Az afféle egyszerű ember, mint jómagam, azt gondolná, egy politikai párt alapvető célja, hogy minél többen megértsék az üzenetét, minél többen voksoljanak rá. Erre tessék, kiderül, nem a voks, nem a felhatalmazás, csak a küldetéstudat számít. Elérni a célt bármilyen eszközzel, megdönteni a fennálló rendszert. Mint Soros. Nem kell felhatalmazás, mandátum, George intézkedik azok híján: vesz magának frakciót az Európai Parlamentben.
Ne feledjük, a momentum azt jelenti, pillanat. Az pedig tovatűnik. Mint A tavasz 17 pillanata című szovjet kémfilm főcímdalában énekelték: „a pillanat úgy illan, tovaszáll, mint gyors folyón suhanó hab, épp annyi csak a pillanat.”
Borítókép: Megvilágított vízfüggöny a világbajnokság megnyitóján tartott összművészeti előadáson.MTI/Balázs Attila
