Lépéskényszerbe hozta az idei minimálbér-megállapodás a vállalatokat, így a régebbi munkavállalók bérét is emelniük kell, akik a két minimálbér között vagy az átlagkereset környékén kerestek – mondta a VG-nek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, hozzátéve: a szakszerzetüknek elsősorban a feldolgozóiparra, azon belül az észak-magyarországi régióra van rálátása.
Azt láttuk, hogy 8 százalék körüli béremelést ajánlottak a munkavállalóknak, de vannak helyek, ahol 20 százalék közeli emelést is kilátásba helyeztek
– hívta fel a figyelmet Palkovics Imre, aki szerint emiatt reális, hogy a tavalyi 4 százalék körüli szint után idén a reálbérek növekedése a 10 százalékot is meghaladja.
„Nagyon nagy a szórás az idei béremeléseknél, 8 százaléktól egészen 17 százalékig terjed, jellemzően két számjegyű megállapodást tudunk kötni” – mondta a VG-nek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Arról is beszámolt, hogy van olyan megállapodásuk, amely generális, tehát általános, mindenkire kiterjedő, egységes mértéket tartalmaz, azonban jóval tipikusabb, hogy az általános mérték és egy azt kiegészítő, differenciált bérfejlesztés valósulhat meg.
Emiatt lesznek jó néhányan, akik az átlagos mértéknél lényegesen magasabb bérfejlesztésben részesülhetnek
– hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy az alapbér mellett a béren kívüli juttatások szerepe is fontos, mert e kettő együtt adja a keresettömeg növekedését. Szerinte a munkavállalóknak is az a lényeges, hogy a ténylegesen megszerzett, hazavihető jövedelmük emelkedjen. Kevésbé figyelik, hogy ez az alapbérből vagy egyéb juttatásból származik. Ám az is kiderült, hogy nem mindenhol zökkenőmentes a bérmegállapodás megkötése. Szentgotthárdon, az Opel gyárában sztrájkbizottságot kellett felállítani, ha nem tudnak megállapodni a felek, akár sztrájkra is sor kerülhet.
„Ahol meg tudtunk állapodni az elmúlt hetekben, ott a munkáltató is belátta, hogy mindenféleképpen két számjegyű béremelkedésre van szükség, különben elveszíti a munkavállalóit” – ezt már Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) alelnöke mondta a gazdasági lapnak, és arra figyelmeztetett, hogy az alsó kereseti sávokban történő nagyobb emelés miatt ismét a bérek összecsúszásának veszélye fenyeget. Emlékeztetett rá, hogy ugyanez történt 2018–2019-ben is.
Volt, ahol csak 2020–2021-re egyenlítődött ki a bérösszecsúszás, amihez az is kellett, hogy a magasabb kereseti kategóriákban nagyobb legyen a béremelkedés mértéke, mint az alsóbb sávokban.
Példaként hozta fel azt a vállalatot, ahol 13 százalékos emelésben tudtak megállapodni. Ez úgy jött ki, hogy ha a kereset közel volt a 260 ezer forintos garantált bérminimumhoz, 18 százalékos volt az emelés, míg a magasabb fizetési sávban csak 8 százalék.
„A következő években vélhetően kompenzálni kell, hogy megtörténjen a különböző sávokban a differenciálás”
– jelezte Székely Tamás.
Palkovics Imre szintén úgy látja, hogy abban a fizetési kategóriában, amelyet az idén utolért a garantált bérminimum, nem feltétlenül várható hasonló mértékű emelés, annak ellenére sem, hogy nemzetgazdasági szinten több mint 500 milliárd forintot meghaladó adócsökkentést kaptak a cégek. Emiatt szerinte itt még bőven lesz dolga az érdekképviseletnek, hangsúlyozva, hogy a munkavállalóknak is nyomást kell gyakorolniuk.
Főleg mert a magas infláció még ezeknek az érdemi béremelkedéseknek a jelentős részét is „leharapja” – fogalmazott a munkástanácsok elnöke.
(Borítókép: Shutterstock)
