Az ipar kibocsátása 1,4 százalékkal nőtt havi szinten. Az éves volumenindex a munkanaphatástól megtisztítva 3,4 százalékkal emelkedett az ipar teljesítménye az év ötödik hónapjában – közölte a KSH. A részletes adatok egyelőre nem ismertek, a KSH rövid kommentárja szerint a termelés bővüléséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágakban is emelkedett a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest: a járműgyártás kisebb, a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása nagyobb mértékben nőtt. Kedvező, hogy a járműipar január után is bővülni tudott éves alapon.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint a rövidtávú kilátásokat továbbra is számos bizonytalanság tarkítja. Az orosz-ukrán háború kitörése miatt az év elején valamelyest enyhülő ellátási problémák, alkatrészhiányok ismét súlyosbodtak, visszafogva az ágazat teljesítményét az elkövetkező hónapokban. Fontos kérdéssé vált a háború és megnövekedett inflációs adatok nyomán a keresleti oldal alakulása is, hiszen a rendkívüli helyzet az üzleti és a fogyasztói bizalom romlása révén a vásárlói oldal is gyengülni látszik. Pozitívum, hogy a globális növekedés motorja, Kína a legfrissebb mutatók szerint újra magára találhat az elkövetkezendő időszakban. A feldolgozóipar egésze szempontjából az elmúlt időszakban bejelentett jelentős kapacitásbővítések a jelek szerint ellensúlyozhatják a fennálló bizonytalanságokat.
A kiskereskedelem tekintetében havi szinten ugyan csökkent a forgalom májusban, 0,1 százalékkal. Éves összehasonlításban pedig a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 11,1 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 37,5 százalékos volt az éves naptárhatástól megtisztított volumenindex.
Az év eleji, a GDP 3-4 százalékát kitevő fiskális expanzió hatása májusban is jelentkezett: a nem-élelmiszer termékek esetében masszív bővülést láthattunk – mutatott rá az Erste közgazdásza. Hozzátette: az üzemanyag-kereskedelem ismét számottevően, közel 40 százalékkal emelkedett. Ebben egyrészt az alacsony bázis is közrejátszik, másrészt az üzemanyag-árstop a szomszédos országokból is járművezetők tömegét vonzotta hazánkba májusban is. Végül, de nem utolsó sorban a háború következtében az év ötödik hónapjában Magyarországra érkező ukrajnai menekültek költései is mindhárom termékfőcsoportban komoly hatással bírhattak.
A jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó év eleji fiskális transzferek a fogyasztás erőteljes bővülését eredményezték. Emellett a fogyasztók jóval nagyobb arányban költik a beérkező forrásokat termékekre vagy szolgáltatásra, mint megtakarításra. Júniustól vélhetően minimálisra szorul vissza az eddigi jelentős benzinturizmus. Nyártól a fiskális konszolidáció, a transzferek kifutása és minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb inflációja, ezen belül is az egyik leglényegesebb csoport, az élelmiszerek áremelkedése a fogyasztás lassulását eredményezik – tette hozzá a szakértő.
Borítókép: Földi D. Attila / VG
